2020 márciusában leállt körülöttünk az élet, március 13-ától már nem tartottunk, nem tarthattunk eseményeket, képzéseket, megrendelőink is sorra mondták le a tervezett rendezvényeket, s március 18-tól mi is az otthonról dolgozást választottuk.

Nehezíti mindannyiunk életét, hogy nem tudjuk, nem látható előre, hogy mely tevékenységeket mikortól lesz engedélyezett újraindítani, emiatt rendszeresen újratervezünk mindent, az éppen aktuális híreknek, megjelenő rendeleteknek megfelelően.

EFOP és TOP támogatású projektjeink, illetve képzéseink március közepéig folyamatosan zajlottak, jelenleg a háttérmunkákat végezzük, s várjuk, hogy a közösségi összejövetelek megindulhassanak, s folytathassuk mi is az együttműködést partnerszervezeteinkkel. A képzések esetében az elméleti oktatás online tanítható tárgyait igyekszünk digitálisan átadni a résztvevők számára.

A továbbiakban két – a közelmúltban zárult EFOP projekt – beszámolóját tesszük közzé. Tanulunk a hiányosságaiból és büszkék vagyunk az elért eredményekre. Bízunk benne, hogy a következő uniós támogatási ciklus is módot ad hasonló projektek megvalósítására.

EFOP-3.3.2-16-2016-00010 Népi kézműves hagyományok átörökítése a Körösök völgyében című projektünk – 18 hónap alatt – a Dél-alföldi régióban, Békés megyében, azon belül 4 járásban, 4 településen, az ország több szempontból is hátrányos helyzetű, fejlesztendő, ill. egy intézményi célcsoport esetében komplex programmal fejlesztendő járásában valósult meg. A megvalósításra 24.643.216 Ft támogatást ítéltek meg számunkra. A projekt futamideje 2018. 07. 01-től 2019. 12. 31-ig tartott.

7 intézménnyel kötött az egyesület együttműködési megállapodást a programok megvalósítására. Az együttműködés 5 intézmény esetében általános iskolásokra, 1 intézmény esetében óvodásokra, egy további intézmény esetében pedig (fogyatékkal élő) szakiskolásokra vonatkozott.

A projektbe bevonni tervezett 7-24 éves korú célcsoporttagok létszáma (indikátor) 240 fő volt, illetve a tevékenységekbe terveztünk bevonni 40 fő óvodás korú gyermeket is.

A megvalósítás során mindösszesen 330 fő bevonása valósult meg, közülük 34 fő óvodás, tehát a teljesített indikátorszám 296 fő.

Az előzetes felmérés és az intézmények nyilatkozata alapján a bevontak 31%-a hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű volt.

A projektben megvalósult tevékenységek, programok:

Mind a 7 intézménynél 2 féléven keresztül művészeti csoportokat indítottunk, melyek – a helyi igényekre építve – különböző népi kézműves mesterségeket, vagy annak alapjait ismertették meg a gyerekekkel. A pontos szakágat, hogy mivel, mikkel foglalkozzanak az adott csoportban előzetesen megterveztük, s ez alapján hirdettük meg azokat. A művészeti csoportok a hatékonyságvizsgálatok alapján, elérték céljukat, a gyerekek rendszeresen jártak, nem hiányoztak, örömmel alkottak, megismerték, megszerették a különböző természetes anyagokat, technikákat. Külön kiemelkedő a legtöbb helyen az erős csoportkohézió kialakulása.

Mind a 7 partnerszervezetnél kétfordulós versenyre került sor. Az egyik fordulóban, a helyi vetélkedőn főként a néprajzi ismeretekből adtak számot a gyerekek elméleti és gyakorlati (főként ügyességi) feladatokon keresztül. A feladatokat összeállítók figyelembe vették az érintettek korosztályi sajátosságait, így valóban jó hangulatú, az ismeretek reprodukálására való alkalmak valósultak meg.

A verseny másik fordulója tárgyalkotó volt, a művészeti csoportokban készített, beküldött alkotásokat országosan ismert, szakértő zsűri értékelte egy regionális pályázat keretében és egy reprezentatív kiállításon mutattuk be a nagyközönségnek a Békés Megyei Könyvtárban. Csoportjaink közül több is elismerésben részesült, s többek anyaga a kiállításon is szerepelhetett.

Két intézmény tanulói számára 6-6 napos bentlakásos nyári tábort valósítottunk meg. A nagybánhegyesi és a békéssámsoni gyerekek a 6 nap alatt megismerkedhettek a természetes anyagokkal, a hímzés, szövés, fazekasság, faművesség alapjaival. A táborokba esténként népi előadó-művészeket hívtunk, táncosokat, énekeseket, zenészeket. A gyerekek számára maradandó élményeket nyújtottak a táborok, elmondásuk szerint soha sem voltak még hasonlóban.

5 intézményben három alkalommal, témanapokat tartottunk, amelyben különböző népi kézművességet művelő animátorok játszóházat vezettek. A programot helyszínenként két alkalommal egészítette ki a partnerek igényeinek megfelelően kiválasztott műsor: viselet-bemutató, népi énekes, népzenei előadó, táncház stb. A harmadik témanaphoz mind az 5 intézményben, kapcsolódott egy „Mesesarok” c. program, ahol a népmesékkel találkozhattak a résztvevők, továbbá egy Békés megye élő népművészetét bemutató kiállítás. A témanapok a partnerintézmények igényeihez, a kialakult ünnepeikhez, vagy a hagyományteremtő alkalmakhoz kapcsolódtak (szüret, zene világnapja, mesehét, advent stb.). Kivétel nélkül nagyon emlékezetes alkalmak voltak, ahol sok boldog gyermekarc volt látható.

A projekt előzetes célkitűzéseinek megvalósítására kiemelten ügyeltünk a közreműködő szakemberekkel, s a partnerintézményekkel együtt, ezek:

• komplex személyiségfejlesztés
• hagyományőrzés, hagyományápolás (autentikus értékek átadása)
• identitástudat erősítése
• manualitás fejlesztése
• csoportos tevékenykedtetés, közösségfejlesztés,
• alkotásra ösztönzés,
• tehetséggondozás,
• természetes anyagok alkalmazása.

Hisszük, hogy ha a fiatalok gyermekkorban megismerkednek a paraszti kultúra hagyományaival, akkor felnőttként elkötelezett művelőivé, értőivé válnak. Jelen projektünk keretében láthattuk, ahogy a gyermekek „megfertőződtek” a népi kultúra, a népi kézművesség szeretetével. Örömünkre szolgál, hogy ezen az úton kísérőik lehettünk.

Az EFOP-1.3.5-16-2016-00026 „Közösségek fejlesztése a népművészet eszköztárával Békés megyében” című, a projektgazda szervezet és 6 együttműködő partnerszervezete által megtervezett projekt megvalósítása érdekében benyújtott támogatási kérelem 25.000.000 Ft támogatást nyert el (100%-os támogatási intenzitás).  A 36 hónap futamidejű projekt fizikai megvalósítása 2017. március 1. és 2020. február 29. között realizálódott.

A projekttel érintett 6 település mindegyike egy kevésbé fejlett régióban, a Dél-Alföldön található. Az együttműködő partnerek közt civil szervezeti formában működő hagyományőrző közösség (Nagybánhegyes), népfőiskola (Újkígyós), művelődési központot működtető nonprofit kft. (Mezőkovácsháza), egyházi fenntartású oktatási intézmény (Békéscsaba), települési önkormányzat (Telekgerendás), egyházközség (Tótkomlós) is megtalálható volt, akik erőforrásaikat örömmel állították a projektcélok megvalósításának szolgálatába, hiszen tevékenységeiket azonos célok mentén végzik, s a kezdetektől felismerték, hogy e projekt eredményessége hozzájárulhat a helyi társadalom fejlődéséhez.

A 6 partner mindegyikénél (6 településen) a helyi igények, szükségletek figyelembevételével történt a tervezés, a célcsoport és a tevékenységek meghatározása, illeszkedve a BMNE szervezeti céljaihoz, s a támogatási konstrukció prioritásaihoz. A megállapodások szerinti keretek azonosak, de a belső tartalom mindenütt – egyeztetetten – a helyi sajátosságokra épülő volt. A projektben összesen közvetlenül (kumuláltan) 7500 fő elérése volt a cél, amely 174 esemény keretében történt meg.

A projekt közvetlen célcsoportja projektszinten a 14-35 éves fiatalok, illetve a 60 év felettiek voltak, közvetve pedig a partnerszervezeteink vonzáskörzetében élők, a szervezet által elért helyi társadalom egésze. A közvetlen célcsoport életkori kategorizálásának a projekt elszámolhatóságával kapcsolatban volt jelentősége. Ugyanis a konstrukcióban érintett projekteknél az Irányító Hatóság 2018. áprilisától a projektszintű egységköltséget, mint egyszerűsített elszámolási módot vezette be. A gyakorlatban ez az jelentette, hogy a résztvevők kontaktus számának számszaki és szakmai alátámasztásával lehetett a kifizetéseket realizálni. A 30 fő alatti programoknál csak a közvetlen célcsoporthoz tartozó résztvevők után lehetett kontaktus számot elszámolni, az ennél nagyobb létszámú eseményeknél és rendezvényeknél a közvetett célcsoport részvétele volt a meghatározó számadat.

Rendezvényeken átlagosan 100-150 fő, eseményeken 30-90 fő, programokon minimum 10 fő részvételével történt a megvalósítás. Így a 36 hónap alatt a tervezett 7500 fő részvétele teljesíthető, reális értéknek bizonyult.

A célcsoporttagok bevonását segítette a három napos tréning, amely keretében a közösségfejlesztés és közösségi tervezés módszertanával a partnerszervezetek aktivistái a szakemberekkel közösen keresték a választ a „hogyan érdemes?” kérdésre, megmutatva annak jó példáit, gyakorlatait. A partnerek a helyi viszonyok ismeretében tervezték meg – együttműködve a projektgazda szervezettel – a célcsoport bevonásának módszereit. A helyben szokásos módokon túl az elérés a fiatalok esetében a helyi hangadókon keresztül, illetve a közösségi média bevonásával történt. Az időseket pedig főként a helyi intézményeiken, közösségeiken keresztül érték el. Településenként egy-egy alkalommal a projekt céljait, tervezett tevékenységeit bemutató, toborzó interaktív eseményen informálódhatott a településen élő lakosság.

A 6 partner mindegyikénél megvalósult tevékenység:

• a projektet, annak céljait bemutató, toborzó esemény, a helyi közvélemény, érdeklődők számára, figyelemfelkeltés céljából, illetve a projekt közvetett célcsoportjának toborzására;
• helyi hagyományok ápolását célzó rendezvények – „Jeles Napok” címmel, 4 alkalommal a helyi hagyományokra épülő nagyrendezvény megszervezése, lebonyolítása (karácsony, húsvét, farsang, idősek napja, ill. egyéb helyi igény szerinti rendezvény – főként ünnepkörökhöz kötődően), a rendezvények célja volt a helyi közösségi ünnepi kultúra erősítése, a helyi hagyományok felelevenítése, megőrzése – a helyi programelemek kibővítését jól szolgálták a népi játszóházak, mesterség bemutatók, népi kultúrához kötődő programok: népzene-, néptánc bemutatók, táncházak, népmese stb.;
• a „Helyi Közösségek Napja” c. rendezvény megszervezése, lebonyolítása, mely a helyi kisközösségek, csoportok, civil szervezetek aktív részvételére épülő rendezvény volt, ahol bemutatkozási lehetőséget kaptak a helyi közösségek, hogy értékeiket felvonultassák – közösségi aktivitás erősítését célzó rendezvény programja kiegészült igény szerint előadással, fórummal, a családok bevonzása és a hagyományápolás végett népi játszóházzal, mesterség bemutatókkal, illetve zárásképp vendégelőadó fellépésével;
• a „Családok Napja” c. program megszervezése, lebonyolítása, melyeknek a családok megerősítése, fiatalok felelős életre nevelése volt a központi témája, mely szintén kiegészült népművészeti programelemekkel;
• minden partnernél kislétszámú a projekt teljes időtartamában működő tudásátadó, gyakorlatorientált nonformális programok valósultak meg „Kisközösségek a helyi hagyományokért” címmel, melyek a helyi igényekre, sajátosságra épülve elsősorban a népi hagyományápolást tűzték ki célul, Telekgerendáson a fafaragás, Tótkomlóson a szövés, Mezőkovácsházán az általános népi kézművesség, Nagybánhegyesen a hímzés, Újkígyóson a helytörténet és honismeret, Békéscsabán az evangélikus iskolában a hímzés és könyvkötészet iránt érdeklődő célcsoport bevonásával – a projekt végén egy-egy kiállítás keretében kerültek bemutatásra a találkozók alkalmával elkészült népi kézműves produktumok.

Közös projekttevékenységek:

• a projekt nyitó- és záróeseményének megszervezése és lebonyolítása;
• a Képzők-képzése tréning, mely egy 3 napos és további 13 órában tutorált nonformális képzés volt a partnerszervezetek által delegált 3-3 fős csoportoknak, azzal a céllal, hogy a résztvevők maguk legyenek a helyi társadalom önkéntes, civil erjesztői, a projektmegvalósítás helyi segítői – a tréningen a közösségfejlesztés, a helyi értékek gyűjtésének módszertan, az önkéntesség, valamint a közösségi tervezés folyamatába nyertek betekintést a résztvevők;
• 4 alkalommal valósult meg szakmai fórum a partnerszervezetek képviselőinek bevonásával – témakörök: közéleti szerepvállalás és érdekképviselet elősegítése; a társadalmi felelősségvállalás és önkéntesség kultúrájának erősítése; a fenntartható fejlődés tudatosítása; családok megerősítése, fiatalok felelős életre nevelése – a meghívott előadókon kívül a résztvevők a találkozók alkalmával megosztották helyi tapasztalataikat, jó gyakorlataikat;
• a 6 kisközösség fejlődését, tevékenységét közösségfejlesztő tanácsadási alkalmak segítették.

A közösségfejlesztéssel összefüggő projekteknél nagyon fontos, hogy ne pusztán a megvalósított programok számszerűsíthető eredményeinek elérésére koncentrálódjon a projektmenedzsment figyelme, hanem arra is legyen rálátása, hogy milyen hatással volt a beavatkozás az egyének életminőségére. Fontos figyelembe venni, hogy a közösségi szintű eseményeken való részvétel nemcsak a közvetlen célcsoport, hanem családjaik, közvetlen környezetük, a tágabb értelembe vett helyi közösség, vagyis a helyi társadalom életére is hatással van.

Bár mindez a bevont települések mindegyikénél másképp realizálódott, az egyértelműen megfogalmazható, hogy a projekt hatásaképp az egyének szintjén jól érzékelhetően megjelenik a közösség tagjainál a kompetenciafejlesztés, a hagyománytisztelet, a helyi értékek, saját kincseik megismerése, az elkötelezettség, de talán ezeket mind felülmúlva jelentkezik a valahová tartozás érzése. A projektbe bevont célcsoporttagok viszonyulásaiból egyértelműen kirajzolódott, hogy életük részévé vált a közösséghez tartozás, s összességében ez az életminőségükben is javulást eredményezett.

A projekt megvalósításának tapasztalatai alapján megállapítható, hogy mit nyújthat a népi kézművesség átörökítése a ma emberének, közösségeinek, helyi társadalmainak:

• sajátos magyar szellemi örökségünk fennmaradását, jellegzetes tárgykultúránk, formakincsének, színvilágának és díszítőmotívumainak megőrzését;
• hiánypótló funkciót tölt be, elősegíti a tárgyi anyanyelv elsajátítását;
• a vidék- és településfejlesztés jelentős tényezője lehet, mely hozzájárul egy település, egy térség hagyományainak, szokásainak fennmaradásához, szolgálja a helyi értékmegőrzést, értékteremtést, a helyi identitás erősödését;
• fontos szerepet tölt be a népesség megtartásában, életminőségének javulásában, részben munkahelyteremtő funkciójának, részben pedig közösségteremtő képességének köszönhetően;
• a kultúraközvetítés során bemutatott alkotói folyamatok széleskörű megismertetése érzékenyítő, szemléletformáló hatása révén motiváló erővel bír;
• kreativitásfejlesztő, ezáltal új alkotók elköteleződéséhez vezethet;
• hozzájárul a lokális kultúrateremtéshez, a közösségek létrejöttéhez, a közösségi élmények megtapasztalásához, a közösségi értékteremtéshez;
• egyedülálló minőséget garantálva reprezentál egy-egy térséget, mely a helymarketing egyik eszközévé válhat, s bekapcsolódhat a kreatív ipar elemeként a versenyképesség elősegítésébe.

A projekt pozitív tapasztalati megerősítették, hogy a népi kultúra hiteles közvetítéséhez szükség van azokra a szervezetekre, amelyek a hitelességet és szakmaiságot képviselik, ehhez megfelelő erőforrásokkal rendelkeznek, illetve a hazai és uniós fejlesztéspolitika által nyújtott támogatási lehetőségek kihasználásával hozzá tudnak járulni a terület fejlődéséhez.