Népi Iparművészeti Gyűjtemény megnyitó a VMF-ben

Az 1995-ben létrehozott Vajdasági Magyar Folklórközpont /VMF a megalakulásától szolgálja a magyar, elsősorban hazai, népművészet ügyét. 2006-tól önálló ingatlannal rendelkezik Szabadkán a Dózsa György u. 17. sz. alatt, mely a szervezet székháza.

A VMF több évtizedes tevékenysége (tanfolyamok, táborok, stúdiófoglalkozások, terepi gyűjtés, szakmai tanulmányutak, pályázatok, kiállítások, megmérettetések, stb.) eredményeként számos, kiváló kézműves, népi iparművész (is) működik ma vidékünkön, a tárgyalkotó népművészet területén. Munkájuk által jelentős mennyiségű, figyelmet érdemlő termék és tárgyegyüttes jött létre.

2019-től nyílt lehetősége a szervezetnek arra, hogy Raj Rozália és Nagy István kezdeményezésére a Vajdaságban egyedülálló módon NÉPI IPARMŰVÉSZETI GYŰJTEMÉNYT hozzon létre, állandó kiállítás keretében.

A Csoóri Sándor Alap sikeres pályázatainak köszönhetően (2019-2021), a szakmai elvárásoknak megfelelő szintű bemutató termet alakított ki a VMF székház padlásterének átépítésével (közel 100 m2). Installációs feltételeket biztosított az állandó tárlathoz és felvásárolta a gyűjtemény itt látható anyagának legnagyobb részét. A gyűjtemény anyagának további  része  az oktatómesterek adományozása, mint pl. Balázs Katalin, Bangó Aliz, Barcsai Andrea, Csuti Tibor, Les Gábor, Lőrinc Etel, Molnárné Anetta, Nagy József, Zombori László, Pusztai Zsolt, Rács Róbert, valamint  ajándékozás. Számos termék látható még a VMF kézműves oktató tanfolyamai volt hallgatóinak, táborai résztvevőinek munkái mellett – melyek a tehetséget és az elsajátított tudást is tükrözik – más hazai kézművesek/mesterek termékei is, elsősorban népi hímzés, szövés, fazekasság, tojásírás, népi gyermekjáték, lábbeli, viselet, mézeskalács, vertcsipke, népi hangszer, rongy- és viseletes baba készítés, szálas anyag feldolgozás, fafaragás, gyöngyfűzés,  bőrművesség  témakörökben, több, mint 300 db.

Az állandó kiállításban kiemelt helyet kapott a terület jellegzetes hímzéskincse a fehér lyukhímzés (slingelés), ugyanakkor a bemutatott termékek a Kárpát-medence magyarsága és a hazai nemzetiségi tárgyalkotó népművészetből is ízelítőt adnak.

A kiállítást rendezte: Kriskóné Dávid Mária etnográfus, a kecskeméti Népi Iparművészeti Gyűjtemény vezetője.

A tárlatban ismertetőszöveg is olvasható, mely Raj Rozália munkája, szerb nyelvre történő fordítását Bozóki Klára végezte. Az alkotók nevét és lakhelyét, valamint a megnevezett termék sajátosságait tartalmazzák a magyar és szerb nyelven elhelyezett feliratok. A meghívó, szórólap, plakát és magyar feliratok tervezője Nagy István, ezek   szövegét szerb nyelvre Dejan Krstić etnológus (Zaječar) fordította.

Az állandó tárlat hivatalos megnyitójának időpontja 2022. szept. 24. volt a VMF székházában. Megnyitó beszédet magyar nyelven Kriskóné Dávid Mária etnográfus (Kecskemét), szerb nyelven pedig prof. Dr. Vesna Marjanović etnológus/antropológus, múzeumi tanácsos (Zemun) mondott. Az összekötőszöveg is magyar és szerb nyelven hangzott el Kiss Zsélykó műsorvezető tolmácsolásában (Újvidék). A programban a tornyosi tambura zenekar és asszonykórus, valamint tanulók (Szabadka-Újvidék) működtek közre. Megnyitó ünnepségünket a Magyar Nemzeti Tanács, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és az egyház képviselői is megtisztelték jelenlétükkel.

A tárlat 2022. szept. 24 és dec. 01. között keddi napokon 16,00-18,00 óra között tekinthető meg. Ezt követően fűtésidényben időpont egyeztetéssel, a téli időszak után 2023. márciusától pedig ismét a jelölt időpontban lesz látogatható a gyűjtemény.

 Vidékünkön ez az első ilyen jellegű állandó tárlat, mely által hozzájárultunk a hazai népi kultúra területén még létező fehér foltok közül, egy újabb eltűnéséhez!

A gyűjtemény létrehozása igen nagy jelentőséggel bír, melyet a széles körű nagyközönségnek a megnyitó iránti érdeklődése is mutatott, ahol közel 250 fő volt jelen. Meghívott vendégeink,  a VMF tagság, szervezetünk hazai és külföldi együttműködő partnerei és a vidéken élő nemzeti kisebbségek érdeklődői, valamint  a  média és sajtó képviselői is jelen voltak. Örömünkre, a hivatalos megnyitó utáni időszakban is folyamatos az érdeklődés, látogatás. Népművészettel foglalkozó és érdeklődő egyének, csoportok (szakkörök vezetői és tagsága), kutatók, művelődési egyesületvezetők, pedagógusok (általános- és középiskolák), a magyarságon túl a környezetünkben élő szláv ajkú érdeklődők is látogatóink!

A megnyitórendezvény Szabadka Város Önkormányzata, valamint a Csoóri Sándor Alap támogatása által valósult meg.

Ezúttal is megköszönjük a támogatást!