Bőrműves Szakmai Bizottság – Terényi Gyöngy
  • Országos Bőrműves Tábor

A Nádudvari Népi Kézműves Szakgimnázium és Kollégium adott otthont a 29-ik alkalommal megrendezett országos bőrműves tábornak, melynek idén a pásztorkészség, mint az övön viselt tárgyegyüttesek legismertebbje volt az inspiráló forrása. 

Hagyományosan a tematikát megalapozó előadásokkal indult a tábori munka.

Hétfő délután és kedden délelőtt egymás után több résztvevőt is meghallgathattunk mindegyikük más szemszögből közelítette meg a témát.

Dékány Dóri bőrműves volt az első előadó. „A készségek a nélkülözhetetlen dolgok együttese” volt előadásának címe, és egy alapos történeti áttekintés tett: térben és időben nagy utat bejárva rengeteg igen izgalmas inspiráló példát mutatott be vetítése során. A rendszerezésének elve a használati szempont volt:

-életfontosságú tárgyakból álló készségek régen és ma,

-kényelmi, praktikus tárgyakból álló készségek,

-higiéniai készség (neszesszer)

-természeti népek szellemi vezetőinek készsége,

-mai szakmákhoz köthető készségek: pl: harcászati készségek, vadászati kellékek…, stb.

A következő előadó Terényi Gyöngy bőrműves volt. Előadásának címe: Úton járók készsége, a pásztorkészség utóélete. Előadását egy Herman Ottó idézettel kezdte:

Pásztoraink a pásztorkészségben olyan tárgyegyüttest őriztek meg, amely – különösen a XVI-XVII. században, de később is – az utasok, a vándorok felszereléséhez tartozott, s a legszükségesebb eszközeikkel együtt övükre függesztve hordták magukkal.” Herman Ottó: Ősfoglalkozások. Halászat és pásztorélet (Bp.1898.)

A készség szó jelentése többes;

  1. Valamire, valaminek a megtételére, véghezvitelére valamire való hajlandóság
  2. Valamilyen tevékenység gyors és pontos végzésére begyakorlás által kifejlesztett képesség, jártasság, ügyesség.
  3. Ugyanarra a célra használt összetartozó tárgyakból álló felszerelés, készlet.

A régi szakmákhoz köthető készségek után a mai készségekről is szó esett, így a női varró készségek sorában a „kismama táska” is, mely egy modern készség, ami a kisgyermekek szükségleteit kielégítő tárgyakat tartalmazza, amikor házon kívül tartózkodnak.

Kurtics Attila bőrműves előadásában saját gyűjtéseiből mutatott be képeket. Idézte Ő is Herman Ottót, az Ügyeskedő pásztor című írásából olvasott fel egy részletet.

Kopf Milán fafaragó és bőrműves saját erdőjáró- és faragó készségét mutatta be. Azt a sajátos rendező elvet, mely alapján a fából és bőrből való elemek a későbbi felhasználásig jól tárolhatók az övről lelógatva.  Rámutatott arra is, hogy az övön viselt eszközöket nem mindegy, hogy „egykezesen” vagy „kétkezesen” tároljuk, azaz egy kézzel kézbe vehetők-e, vagy két szabad kéz kell-e hozzájuk. Ugyanakkor a gyors leoldhatóság is egy fontos szempont. Szíjak, hurkok, fa kampók izgalmas és változatos felhasználása révén jönnek létre ezek a készségek. Milán minden apró bőrdarabot fel tud használni, modern kifejezéssel: veszteségmentesen használja fel a keze ügyébe kerülő anyagokat. Ezzel szorosan kötődik a régmúlt hagyományos paraszti szemléletéhez, mely szintén takarékosan bánt az anyagokkal.

Benő Tamás vetített képes előadása sok hagyományos készséget mutatott be, mint követhető jó példát. Az Ő megfogalmazásában a készség: a kezünk ügyében lévő dolgok. A kész = kéz.

A legalapvetőbb eleme pedig a tűzkészség, mely a régi időkben nélkülözhetetlen volt az utazók és a tájban élők esetében.

Az elméleti részt Torma László a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főmunkatársának összefoglalója zárta. Ezután a vetített képanyag és Dékány Dóri által rendelkezésünkre bocsátott színes kinyomtatott képek alapján megkezdődhetett a tervezői munka. Ki-ki a saját készségét próbálta lerajzolni, majd bőrben megvalósítani. A táborban jó néhány frissen végzett fiatal bőrműves illetve tanulmányait megkezdett szakember is jelen volt. Jó hangulatú eredményes szakmai tábor volt. Jövőre az egyszerű (saru, bocskor, mokaszin) lábbeli lesz a tábor témája.

 
Szálasanyag Szakmai Bizottság – Bárány Mara

A Hagyományok Háza gyékény csuhé szalmás mesterségek hallgatóival júliusban tanulmányúton voltunk az erdélyi Mezőfelén Az egy hetes tábor alatt a falu híres nádazó (nálunk gyékényes) mesterségével ismerkedtünk. Lázár Éva a népművészet mestere fogadott a portáján bennünket Vele és a falu több idős asszonya segítségével ismerhettük meg a helyi gyékényezés fogásait, tárgy féleségeit, a mintázás változatait Készültek szettek, falvédők, üvegekre való „dugók” szatyrok, valamint fűzött (szakajtó) kosarak. Sajnos már egyre kevesebben űzik ezt a nagy múltú mesterséget ezért fontos volt, hogy dokumentáljuk a tárgyak készítését elejétől a befejezésig. Hálásan köszönjük a türelmes tanítást és a vendégszerető fogadtatást a kedves felei embereknek.

 
Viseletkészítő Szakmai Bizottság – Berzeviczy Fehér Jánosné 
  • „Divat a Hagyomány”

PALÓC VISELET- ÉS NÉPVISELETI BABAKIÁLLÍTÁS

2023. júl. 22 én Fedémesen a Palóc Viseletek Háza rendkívüli kiállításnak adott otthont.

Palócföld két ismert alkotója, közös kiállítás keretében mutatkoztak be Fedémesen. Mind két alkotó számára fontos a szülőföldhöz való ragaszkodás és fontosnak tartják, hogy az emberek megismerjék palócföldet, a táj szépségét és az ott élő emberek szeretetét.

„Divat a Hagyomány” Palóc viselet- és Palóc Népviseleti Babakiállítás címmel Bocsi Éva népviseleti babakészítő a Népművészet Mestere: aki a népviseleti babáin nógrádi palóc viseleteket jelenít meg, a régi világ hangulatát, az élet különböző eseményeit, valamint jeles és ünnepnapok jeleneteinek kicsinyített mása volt látható a kiállításon.

A babáin keresztül bemutatta, mit viseltek Kazár, Vizslás térségében az elmúlt két évszázadban, valamint a megnyitón a tárlatvezetése során mesélt a palóc hagyományokról, a kiállított alkotásokról, azok készítéséről és a különböző jelenetek ábrázolásáról.

Bocsi Éva Vizsláson született, szülőfalujának a díszpolgára!

A csizmától a feje búbjáig maga készít mindent a babákon, melyeknek története a palócnépviselet elhagyása, a kivetkőzés éveihez kötődik. Bocsi Éva babái hasonlítanak azokra az emberekre, akikről megformázza a babáit. Népviseleti babáinak lelke van, így kicsit olyanok mintha élnének!

  1. alkalom a fedémesi kiállítás, ahol palóc babáinak egy része volt látható, Ő maga a megnyitón kazári népviseletben pompázott.

Berzeviczy-Fehér Jánosné a Népművészet Mestere, az Országos Viselet- és Népi Babakészítők Szakmai Bizottságának Vezetője a Heves megyei palócviseletek készítése mellett nógrádi, Hollókői viseleteket is készít, melyek Hollókő védjegyes termékei, valamint 2020-ban Hungarikum díjban részesültek és ez évben a Műcsarnokban megrendezett LélekFormák nagyszabású kiállításán is láthatóak voltak.

Palócviseletek készítésével 1983-tól foglalkozik.

1984-ben létrehozta a PALÓCVISELET márkanevet.

2022-ben nyílt „Divat a Hagyomány” Hazafelé címmel rendezett kiállítása iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés. Mind a kiállítás megnyitón, mind utána is sokan látogatták az ország különböző helyeiről és határon túlról is érkeztek vendégek. Ez adott bátorítást, hogy folytatásként elismert népművészek is bemutatkozzanak az erre a célra kialakított Palóc Viseletek Házában.

A kiállítás megnyitón megtelt a szülői ház.

A helyi Asszonykórus különleges dalcsokorral köszöntötte a vendégeket!

Fehér Zsombor is megszólaltatta furulyáját, mely szinte a lélekig hatott, jól hangzott a hegyek között.

Kiállítást Beszprémy Katalin a Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület Elnöke Budapest nyitotta meg.

Köszöntőt mondott: Válóci István Fedémes polgármestere, aki bemutatta a községet.

Köszöntőt mondott: Molnár Katalin a Magyar Művészeti Akadémia Miskolci Regionális Munkacsoport Titkára.

A kiállítás augusztus 10-ig volt látogatható, minden alkalommal részletes tárlatvezetéssel lettek bemutatva a kiállított viseletek és a népviseleti babák.  Rendkívül nagy volt az érdeklődés a megnyitó után is folyamatosan jöttek a kiállítás iránt érdeklődők az ország különböző pontjairól és voltak vendégek Érsekújvárról is. Azt gondolom, hogy az álmom teljesült, megvalósítottam az elképzelésem, amire úgy érzem az embereknek igényük van. A nagy városokon kívül van élet vidéken is, amire kíváncsiak az emberek és úgy érzem legközelebb is szívesen jönnek.

A kiállításról és a megnyitóról Kiss István a HMNE Elnöke, valamint Kovács Zsolt Elnökségi tag készített fotókat.

Megnyitó képei

A kiállítás képei