Viseletkészítő Szakmai Bizottság – Berzeviczy-Fehér Jánosné
- „Hagyomány és Divat” Országos Kiállítás Egerben.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége támogatásával rendezte meg 2023. április 21 – 22-én Egerben a „Viseletek Régen és Ma” XII. Országos Viselet Konferenciát, melyhez kapcsolódik a „Hagyomány és Divat” kiállítás.
A kiállítás anyaga a „Viseletek régen és ma” konferencia programjához, témájához szorosan kapcsolódik. Így a kiállításra olyan viseleteket, modern öltözeteket vártunk melyek az ünnephez kapcsolódnak. Egyik téma az esküvő a menyasszonyok, másik téma a cifraszűr volt.
A Hagyomány és Divat kiállításra 47 komplett viselet, öltözet került. 1-1 viselet, öltözet több alkotó közös munkájaként.
A kiállítás látvány tervét Kiss István a Heves megyei Népművészeti Egyesület Elnöke álmodta meg. Az ünnephez, esküvői témakörhöz kapcsolódva 3 templom látványa jelenik meg a kiállító térben. Az egyik templom Katolikus templom, ahol a hagyományos menyasszonyi öltözetek jelennek meg. Az 1920-as években még fekete menyasszonyruhát viseltek a menyasszonyok. Nagy öröm, hogy a kiállításon fekete matyó-, valamint debreceni menyasszonyi viselet is látható. Ezen kívül nagydobronyi fehér menyasszonyi viselet Kárpátaljáról, gombosi- és temerini a Vajdaságból. A menyasszonyok körében a jász vőlegény áll, valamint egy höveji hímzéssel díszített papi ruhában a Katolikus pap állt.
A kiállító tér másik kiemelt részén a református templomban (a noszvaji református templom kazettás mennyezete megjelenítve) már a mai modern menyasszonyi öltözetek jelennek meg. Így látható a höveji csipkevarrással, hímzéssel díszített modern öltözetek, valamint a hevesi különleges rátétes fehér menyasszonyi ruha, ezenkívül a felvidéki zoboraljai egyszerű vonalvezetésű, de rendkívül aprólékos hímzéssel díszített menyasszonyi öltözet. Ezeken a menyasszonyi öltözeteken a hagyomány és a modernitás együttesen jelenik meg. A református szentélyben a debreceni református papi palástban öltöztetett pap állt.
A kiállító tér harmadik kiemelt helyszíne maga a puszta, a természet katedrálisa jelenik meg a látogató előtt. A magyarságra jellemző cifraszűrben a pásztor, a természet papja. Körülette a különleges hajdúsági és bihari szűrök, a magyar nép legősibb és legkedveltebb ruhadarabjai.
Az egri „Hagyomány és Divat” kiállítás anyaga rendkívül színes, változatos, szinte a nagy Magyarország tájegységeinek hagyományos viseletei és a ma hordható öltözetek láthatóak.
A három kiemelt helyszín körül maga a „násznép” jelenik meg ünneplőben!
A kiállításon gyönyörködhetünk az esküvő és az ünnepkörhöz kapcsolódva: hagyományos székely-, halasi ünnepi-, bukovinai székely-, kalotaszegi nyargalásos bujka- és palóc viseletekben. Valamint láthatunk paraszt-polgári viseleteket, hagyomány és a modernitás együttes megjelenésében mérai kollekciókat.
A hagyományos viseletek mellett a kiállításon olyan ma hordható öltözeteket, ruha költeményeket is láthatunk, melyek követik a hagyományt. A mai nő számára ajánlott, elegáns, egyedi, különlegesek és napjainkban is viselhetők.
A színvilágában is különlegesek a drávaszögi hímzéssel díszített, jól variálható a mai modern nő számára készült öltözetek.
Jó megjelenést biztosít a debreceni zsinóros alkalmi viselet, a höveji csipkével, hímzéssel díszített, a gépi tűzéssel, nyargalással díszített, valamint a szűrrátéttel díszített modern öltözetek a különböző ünnepnapokon.
A viseletkészítők alkotásai 2023. május 18-ig láthatóak Egerben a Bartakovics Közösségi Ház kiállítótermében.
Eger és a Heves megyei Népművészeti Egyesület örömmel ad helyt a rendezvénynek, hiszen fontos, hogy a sokszínű és tájegységenként változó hagyományos viseleteinket megmutassuk.
Fontosnak tartjuk azt is, hogy a hagyományos viseletek alapján készült ma hordható viseleteink iránt is felkeltsük az érdeklődést, ezzel is példát mutatva, hogyan lehet továbbgondolva megőrizni egy motívumot, egy szép formát. Hogyan lehet életben tartani és ma is viselni a tájegységeink viseleteit, ezzel is az identitásunkat erősíteni.
Olyan női öltözetek, ruhaköltemények láthatóak a kiállításon, melyekről a kifinomult női elegancia sugárzik, hagyomány és modernitás, régi és új találkozik a kollekciókban, amely formavilágában a népművészetet ötvözi.
A nőies stílus és a kifinomultság, igényesség jellemzi a kollekciókat, melyek az egri kiállításon láthatóak.
A Hagyomány és Divat kiállítást Beszprémy Katalin a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület Elnöke nyitotta meg.
A kiállítás május 18-ig látogatható. Aki ellátogat az egri kiállításra egy különleges látványban és élményben lesz része.
A kiállításnak óriási a sikere, sokan látogatják, megcsodálják a gyönyörű hagyományos menyasszonyi viseleteket és a ma hordható, zsinórdíszítéssel, szűrrátéttel, hímzéssel, höveji csipkével díszített ruhakölteményeket.
Köszönet minden Alkotónak, hogy a viseleteiket, ruhakölteményeiket bemutathatjuk Egerben!
Köszönöm Tajti Erzsébet népi iparművésznek, hogy a kárpátaljai-, vajdasági-, debreceni menyasszonyi viseletek és a jászsági vőlegény viseletének beszerzésében, szállításában, öltöztetésében részt vállalt!!
A „Viseletek Régen és Ma” XII. Országos Viseletkonferencián rendkívül tartalmas, értékes és érdekes előadásokkal gazdagodhattak a résztvevők.
A Hagyomány és Divat egri kiállításról készült fotók megtekinthetők a Heves megyei Népművészeti Egyesület honlapján www.hmne.hu valamint a Facebook oldalon is.
- „Viseletek régen és Ma” XII. Országos Viselet Konferencia Egerben – 2023. április 21 – 22.
A Heves Megyei Népművészeti Egyesület a Népművészeti Egyesületek Szövetségével közösen rendezte meg, XII.-ik alkalommal az Országos Viselet Konferenciát Egerben 2023. 04. 21 – 22-én.
Nagy öröm hogy viseletkészítéssel egyre többen foglalkoznak és fontos az alkotók, viseletvarrók számára az, hogy Egerben bemutatkozzanak, valamint az egri Konferencián részt is vegyenek.
A 2023-ben megrendezett Hagyomány és Divat kiállítás, valamint a „Viseletek régen és ma” elnevezésű konferenciát rendkívüli sikerként könyvelhetjük el.
Megcsodálhattuk a kiállításra került menyasszonyi viseleteket, cifraszűröket és a különleges ruhakölteményeket. Gyönyörködhettünk egymás munkájában. Az egri kiállítás jól prezentálja a viseletek sokszínűségét, a különböző tájegységek viseleteinek változatosságát, valamint azt, hogy a különböző népi technikák hogyan jelennek meg a mai modern öltözeteken, követve a divat trendet.
A konferencia részvevőit Igyártó Gabriella a NESZ ügyvezető igazgatója, és Kiss István a Heves megyei Népművészeti Egyesület elnöke köszöntötte.
Igyártó Gabriella köszöntőjében megfogalmazta, hogy fontos lenne az, hogy a viseleteinket hordjuk, viseljük legalább az ünnepnapokon. Felhívta a figyelmet arra is, hogy jó lenne, ha mindenkinek volna legalább egy öltözet viselete a szekrényében. Tanuljunk más népektől, akik büszkén viselik a saját viseleteiket.
A konferencia levezető elnöke, valamint a konferencia programjának összeállítója jó magam Berzeviczy-Fehér Jánosné, a Népművészet Mestere az Országos Népviselet- és Babakészítők Szakmai Bizottsága képviseletében voltam.
Kiss István a HMNE Elnökének köszönhetően a konferencia előadásai a közösségi médiában élőadásban követhető volt. Így akik a rendezvényen nem tudtak jelen lenni, a technikának köszönhetően a rendezvény részesei lehettek.
Az előadások a Heves megyei Népművészeti Egyesület honlapján www.hmne oldalon, valamint facebook oldalán megtekinthetők.
A „Viseletek régen és ma” egri konferenciát Fehér Zsombor a Népművészet Ifjú Mestere (a Kerekes Band megalapítója) nyitotta meg. A furulya tiszta hangjára elcsendesült a teltházas előadóterem, mindenki csak a zenére figyelt.
Zsombor virtuóz furulyázása most is lélektől – lélekig hatott.
Rendkívül tartalmas, értékes és színvonalas előadások részesei lehettek azok, akik az egri konferencián részt vettek.
Az egri konferencia első előadója: dr. Simonovics Ildikó divattörténész a Magyar Nemzeti Múzeum múzeológusa, a MAGYAR MENYASSZONY projekt ötletgazdája, főkurátora.
Előadásának címe: Magyar Menyasszonyok az elmúlt századokban.
Dr. Simonovics Ildikó szinte első körben beszélt a nagy projektről. Ez idáig mintegy 150 évnyi anyag gyűjt össze. Az adatbázis folyamatosan bővül, mely az örökké valóságnak szól. A Magyar Menyasszony kiállítás a Nemzeti Múzeumban ez év decemberében várható.
Előadása lenyűgöző volt!
Következő előadónk: Viszócky Ilona a Herman Ottó Múzeum etnográfusa, muzeológusa.
Előadás címe: Matyó menyasszonyi öltözetek változásai a 20. sz. első felében.
Viszóczky Ilona eddigi nagy kutatási témája a matyóság népi textiljei, hímzéstechnikáinak vizsgálata. Borsod megye néprajzi tájain, kiemelten a matyóság és a dél-borsodi Mezőség, valamint Bükkalja falvainak hagyományos népi kultúrája, textilneműi és viseletei. A matyó népviselet jellegzetességei, a hímzések stíluskorszakai, változásai voltak az előadásának fő témái.
Előadásában szemléltette a matyó menyasszonyi öltözetek változásait a 19. századtól napjainkig. Rendkívül érdekes, tartalmas és színvonalas előadásnak voltak részesei a konferencia résztvevői.
2023. 04. 21-én az utolsó előadónk: Dr. Tóthné Kőrösi Zsófia Hungarikum díjas alkotó, a höveji csipkevarrás és a csornai aranyhímzés hagyományát ápoló alkotó célja a höveji csipke és az aranyhímzés megjelenítése mai modern, elegáns alkalmi viseleteken. Olyan hordható, a mai kor követelményeinek is megfelelő ünnepi, divatos darabokat tervez, melyeket a fiatalok is örömmel hordanak.
A höveji csipkevarrással díszített ünnepi öltözeteit nagy technikai tudással, igényességgel és precizitással készíti.
Dr. Tóthné Kőrösi Zsófia előadásának címe: Höveji hímzések megjelenése ünnepi viseleteinken.
A Hungarikum Bizottság április 18-án jelentette be, hogy a höveji csipke Hungarikum lett! Nagy volt az öröm, hogy első ízben Egerben láthattuk az előadó Hungarikum díjas ruhakölteményeit.
A konferencia résztvevői divatbemutató keretében gyönyörködhettek az általa készített öltözetekben. Nemcsak a prezentációjában hanem „élőben” is láthattuk az általa készített ruhakölteményeket a kifutón, a manökenek segítségével, melyek elragadóak és különlegesek voltak.
2023. 04. 22-én a Viseletkonferencia második napját az Egri Csillagok népdalköre köszöntötte. Egrieknek nagy büszkeség, hogy az Egri Csillagok Népdalköre 50 éve működik, vezetőjük F. Molnár Gabriella immár 30 éve vezeti a csoportot.
Énekükkel és a gyönyörű viseletükkel megörvendeztették a konferencia résztvevőt is „Az ének szebbé teszi az életet, az éneklők a másokét is” – Kodály Zoltán.
Az egri konferencia második napjának első előadója: dr. V. Szathmári Ibolya etnográfus, néprajzkutató.
Előadásának címe: Hajdúsági és Bihari szűrök jellegzetességei.
A szűr a magyar nép egyik legősibb és legkedveltebb ruhadarabja. Kizárólag férfiak viselték, leginkább a pusztázó nép, de ünnepi díszruhája a falusiaknak is – írta Györffy István a szűr viseletdarab legismertebb kutatója. A legmagyarabb ruhadarab. A cifraszűr a magyarságra volt jellemző, csak a magyarlakta területeken készítették és viselték. Általános divatja a XVII –XVIII században volt, de a XIX században is a virágkorát élte.
Prezentációjából megismerhettük a hajdúsági és bihari szűrök jellegzetességeit. Láthattuk a hagyományos szűrök rátétes motívumainak változatosságait.
A régi hagyományos cifraszűrök mellett bemutatta azokat az alkotókat is, akik napjainkban szűrrátétes motívumokkal, hímzéssel díszítik a különböző formájú, ma hordható öltözeteket.
Előadása rendkívül tartalmas, részletes és különleges volt.
Következő előadók: Faragó Mária Kézműves Remek díjas szűrhímző, valamint
Bak Zoltán szűrszabó mester Népi iparművész a Népművészet Ifjú Mestere.
Előadásuk címe: Cifraszűr, a magyar ízlés tíz parancsolatja. Hagyományos szűrök sajátos világa.
Nagy szeretettel beszéltek a mesterségükről egészen a szűr alapanyagának a beszerzésétől az elkészült késztermékig. Minden egyes termékük teljesen a szívükhöz nőt, mindegyik szűr olyan számukra, mint a saját gyermek, ha meg kell válni tőle, megsiratják. Nem könnyű mesterség, csak szeretetből és szeretettel lehet készíteni, mely kitartó és áldozatos munkával jár. Rendkívül különleges hagyományos cifra szűröket láthattunk és felpróbálhattuk, hogy milyen egy szűrt viselni.
Óriási élmény volt Őket hallgatni!
A konferencia utolsó előadása következett: Szűrvirágok világa Torba Ildikó keze nyomán kivirágoztat.
Előadó: Beszprémy Katalin a Népi Iparművészeti Tanácsadó Testület elnöke, aki méltatta és bemutatta az Alkotó életét, munkásságát a kezdetektől napjainkig.
Az előadó a szűrvirágok világába vezetette a konferencia résztvevőit.
Torba Ildikó népi iparművész a derecskei szűrrátétes viselet kollekcióival kezdetektől fogva lenyűgözött mindenkit. A kollekciói a kezdetektől fogva az újdonság erejével hatnak ránk, nagyon újszerű az, ahogy alkalmazza a különböző szárrátéteket az öltözeteken. Bátor, mert meri alkalmazni a szűrrátétet a kollekcióin. Ő az, aki a terítők, párnák készítése után, mellett mer öltözetekben és öltözet kiegészítőkben gondolkodni.
Kollekciói jól variálhatók, a mai modern nő számára alkalmas viseletek!
A divatbemutatón láthattuk milyen lenyűgöző minden egyes darab, kollekció, melyek Torba Ildikó keze nyomán lettek kivirágoztatva!
A konferencia zárásaként az április 24-ei Népviseletek Napjára hívtuk fel a figyelmet.
Mindenki, legalább ezen a napon öltözzön viseletbe, mutassuk meg, hogy milyen gazdag a magyar nép viselete.
Bővítsük a ruhatárainkat, viseljük, hordjuk ne csak azon az egy napon!
A „Viseletek régen és Ma” XII. Országos egri Viselet Konferencia mint mindig, most is egy nagy örömünnep, a találkozások ünnepe is volt egyben.
A XII. egri Konferencián nemcsak színvonalas, tartalmas és értékes előadásokkal gazdagodhattunk, de jó alkalom volt arra is, hogy újra együtt lehettünk és megcsodálhattuk a „Hagyomány és Divat” Országos kiállítást, mely a konferencia anyagához, tartalmához kapcsolódott.
Bízom benne és remélem, hogy legközelebb is találkozunk!
- „Viseletek Régen és Ma” XIII. Országos Viseletkonferencia Eger!
Szeretettel várunk Mindenkit Egerbe, számítunk az érdeklődésetekre!
Köszönöm hogy köztetek, Veletek lehettem!
A Viseletek régen és ma XII. Országos egri Viseletkonferencián készült felvételek megtekinthetők a Heves megyei Népművészeti Egyesület honlapján www.hmne.hu valamint a Facebook oldalon is.
