Mézeskalács Szakmai Bizottság – Dávidné Szmeló Judit

• Műhelylátogatások, mézeskalácsos szakmai napok

„…ha örömöt akarunk, a jót kell utánoznunk, az igazat kell újrateremtenünk, a szépet újra álmodnunk. És meg kell osztanunk titkainkat. Szét kell szórnunk aranyainkat, mert igazán csak az a miénk, amit másokba átültetünk, másokkal megértettünk, elfogadtattunk.” (Tar Károly: Erdélyi mézeskalács)

A fenti idézet szellemében indultak el a műhelylátogatások, és azt tartva szem előtt, hogy a tapasztalatcsere által fejlődik a szakma, és erősödik a mézeskalácsosok közötti összetartozás. Cél a tapasztalatokat átadni, tovább adni egymásnak, és a tanulni vágyóknak.
Spontán kialakult szakmai napot tartottunk a helyzetre való tekintettel kis létszámmal, Zalaszentgróton a Mézespatkó Alkotó Műhelyben június 10-11-én.
Vendéglátónk, Csiszár Tiborné Zsuzsi mézeskalács készítő, kézműves társunk, aki a műhelyében a jellegzetes zalai perecet is tanítja a mézeskalács készítés mellett.
A régi vásárok, templombúcsúk hangulatát idéző színes mézesbábok készítésébe fogtunk. Bár a résztvevők az írókázott, és az ütőfás mézeskalács művelői, de ebben a technikában is szerettünk volna jobban elmélyülni.
Folytatódtak a szakmai napok Takács Béla szécsényi mézeskalácsos műhelyében június 30-án és július 1-én.
Béla más finomságok mellett színes papír bilétekkel díszített, hagyományos, búcsús eizolt mézeskalácsokat készít. Műhelyében az ehhez való cukros tészta/fehértészta készítés és az eizolásos díszítés titkait osztotta meg velünk.
A hagyományok tanítása, a kismesterségek életben tartása mellett elkötelezett szécsényi mézesbábos 40 éve dolgozik szakmájában. Alázattal, elhivatottan mesélt munkájáról, önzetlenül osztotta meg velünk csodálatos mesterségének apró szakmai fortélyait, titkait.
A mézeskalácsosság nem csupán „fizikai munka”, a mézesbáb nem csupán édesség, hanem szívvel-lélekkel készülő, üzeneteket közvetítő ajándék. A látogatás során készült fotók remélem, hűen tükrözik ezt.