- Tevékenységeink…
Az egyesületünk tagjai tüsténkedtek ebben a hónapban is:
– Tatabányán a József Attila Könyvtárban 2024.01.15.-én III. Népmese konferencián vett részt Óvári Zsuzsanna pedagógus, grafikusművész. Délelőtt remek előadókkal, délután pedig 3 szekcióban alkottak. „Zöld Péter megelevenedik” mesét dolgozta fel háromféle verzióban. Gratulálunk!
– Kovács József fafaragó a Dorogi Zrínyi Óvodában faragott együtt az óvodásokkal. A gyermekek kipróbálhatták a faragott hangszereit.
– Kocson élő és munkálkodó Vass Henrik csont-és fafaragó népi iparművész, csodás születésnapi ajándékot készített. Faragott kereszttel lepte meg a születésnapost!
– A Hagyományok Háza Népi kézműves, Nemezkészítő csoportja vizsgázott, a vizsgadarabok között található Magyarhárshegyi Piroska vizsgamunkája is. Gratulálunk neki!
– Farsangi kavalkádunk csodásra kerekedett Nyergesújfalun az Alkotóházban. Kezdtük a népi játékokkal, tánccal majd kicsit megpihentünk és elvarázsolt bennünket a „Szomorú királykisasszony” meséje. Ezután úgy gondoltuk készítünk egy hangszert, amivel, ha ügyesen zajongunk kikergethetjük a telet. Az ügyes kezek pillanatok alatt el is készítették a dobot! Jó volt együtt tölteni ezt a délutáni napunkat a családokkal! Akik nem tudtak eljönni március hónapban is találkozhatnak velünk! A nyergesújfalui Alkotóházban ismét folytatódik a „Körbejáró”!
– Reneszánsz emléknapon vettünk részt 2024.02.25.-én délután, Nyikus Anna emlékére a Szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban. Műsort adott az Újhold régizene-és táncegyüttes, a Duna Népdalkör, a Napraforgók Citerazenekar, Egyed László. A színpadi műsorok mellett, az Egyesületünk kézműveseinek bemutatóit láthatták az érdeklődők.
– A nyergesújfalui Bóbita Óvoda és Bölcsőde óvodásaival fakanál bábot készítettünk a kézműves szobában.
- Komáromi Kaláka
A Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként, egyben a Komáromi Kulturális Nonprofit Kft. munkatársaként lehetőségem nyílt a komáromi Generációk Házában, az úgynevezett Komáromi Kaláka nevezetű kézműves foglalkozássorozat beindítására. Az épület kiváló megközelíthetősége (komáromi buszvégállomás és vasútállomás között található) fontos szerepet játszott a helyszínválasztásban és mint az elnevezése is tükrözi, a generációk összekötését célozza meg. Fontosnak tartom, hogy kialakítsunk olyan közösségi tereket, mint régen a fonó. Ahol össze lehet ülni, alkotás közben beszélgetni, olyat létrehozni, amely a hagyományt élteti tovább egyben a modern világban is megállja a helyét. Ahol lehet tanulni az idősebbektől, ahol a fiatalok megtanulhatnak valamit a régi világról. A Komáromi Kalákában végig vesszük azokat a hagyományos tárgyalkotó szakmákat, amelyek a népi világban is szerepet játszottak. A „kaláka” elnevezést a közös munka, azaz ebben az esetben alkotás miatt választottam. Az első alkalommal azt is megmutattam, hogy miként is készül a fonal. Kézi orsókat (gyűjtés helye: Észak-Ipolymente) és ún. utazórokkát (Ashford Joy-egypedálos) vittem magammal. Megmutattam milyen színeket érhetünk el a növényi festés révén, festő növény lenyomat gyűjteményemnek köszönhetően. Szóval olyan fonalat foghattak a kezükben a jelenlévők, amely általam mosott, kártolt, rokkán font és növénnyel festett. Érdekességként általam szövött és általam gyűjtött textíliákat (gyűjtés helye: Erdély, Váralmás, Demeter Erzsébet hagyatéka 1911-ből) mutattam még meg. A horgolással kezdtünk, melyben fontos szerepet kapott a csipkehorgolás. Korábbi munkahelyem révén a Bábolnai Helytörténeti Gyűjteményben helyet kapó, Mátray Magdolna csipke hagyatéka nagy hatással volt rám. Mátray Magdolna a komáromi származású Gál Mihálynétól, Terike nénitől tanulta a csipke készítés csínját-bínját. A csipkének több fajtája létezik, melyeket technikájuk szerint tudjuk megkülönböztetni: varrott-, vert-, fonott-, csomózott-, rece-, frivolitás-, horgolt-, kötött-, és gépi csipkét.[1] A csipkehorgolás iránt érdeklődők tanításában társam volt még tagtársam, Janka Ferencné. Az előbb említett csipkefajták közül a horgolt csipkét nem sorolják a művészi fajták közé. A magyar népművészetben (mezőkövesdi matyók, hevesi palócok) találhatunk rá, díszítésként. Zsebkendőt, lepedőt, párnavéget díszítettek vele.[2] A Komáromi Kaláka keretin belül készülünk még gallér, terítő, függöny és ruhanemű horgolására is. Az érdeklődők között nagy népszerűségnek örvendett még a figura horgolás. Manapság ezt amigurumi néven említik, így az ez iránt érdeklődő alkotópalántáknak ezt a technikát is meg fogjuk tanítani. Amiben reménykedtem, szerencsére megvalósult, 7 évestől 70 évesig vettek részt az első foglalkozáson, valóban generációk közti alkotás valósult meg. Az első foglalkozásra 32-en érkeztek, a social media felületén a felhívásunk pedig 1000 fő elérést produkált. Reménnyel tölt el, hogy tovább él a kézzel alkotás hagyománya és bizony van utánpótlás.
Józsy Judit
Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület, vezetőségi tag; népi kézműves, szőnyegszövő szakmairány
[1] Szilvási Csaba: A kéz, az ész és a szív, Tatabánya, 2005.136.o.
[2] Szilvási Csaba: A kéz, az ész és a szív, Tatabánya, 2005.138.o
