A korona vírus egyre erőteljesebb terjedése miatt egyesületünk vezetősége is meghozta a szükséges döntéseket. A legtöbb novemberi programunkat lemondtuk, alkotóházunkban nem vállaltunk semmilyen, a nyilvánosság előtt zajló, korábban tervezett eseményt.
Elmaradtak a hímző és a nemezes továbbképzések, lemondtuk az évek óta rendszeresen november közepén tartott NIO zsűrizést.
Sikerült azonban a 45 éves fennállását ünneplő Tiszta Forrás Hímző Kör kiállítását megrendezni a Debreceni Református Kollégium Múzeuma időszaki kiállító termében. Az egyesületünk támogatásával fenntartott szakkör nyár eleje óta a Népi Mesterségek Házában tartja foglalkozásait. A közösség alkotóinak hímzéseiből és csipkéiből rendezett bemutatón azokat a munkákat láthatják az érdeklődők, amelyekkel díjakat nyertek, a melyeket az alkotócsoport és vezetője saját gyűjtéseiből dolgozott fel. Jelentős sikereket értek el a zobor vidéki hímzésekkel, a megyei hagyományokat feldolgozó komádi és furtai hímzésekkel, a moldvai csángó, a debreceni kisbunda hímzésekkel. Bemutatásra kerül a csoport tagjai által, 45 tájegység hímzéséből összeállított nagyméretű „térkép” is. A december hónap végéig még megtekinthető kiállítást Dóra Fruzsina, a Hagyományok Háza Tárvezető helyettese történelmi környezetben, a Kollégium Oratóriumában nyitotta meg. A Kézműves Alapítvány képviseletében dr. Tar Károlyné a szervezet Nívódíját adományozta a Tiszta Forrás vezetőjének és tagjainak.
A Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara sajtótájékoztatón mutatta be a Magyar Kézműves Remek 2020-as megyei díjazottját. A Remekek Remeke díjat Sánta Gyula késes mester, népi iparművész kapta, virtuális kiállításra, a készülő katalógusba került Tóth Sándor citerakészítő alkotó munkája és Bárczi Imre Zsolt kerámia kisplasztikája.
A Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat a Hungarikum pályázaton „Ismered megyénk értékeit”? című projektje díjat nyert. A program célja hogy kisfilmet készítsenek a Megyei Értéktárba került népi kézműves értékekről, azok megvalósítóiról. A film első „fejezetében”a debreceni kisbundát, a debreceni cifraszűrt és a komádi hímzést mutatják be. Egyesületünk képviseletében Dobosné Hajdú Anikó hímző népi iparművész, Molnár Tiborné hímző népi iparművész szerepel, akik alkotásaikon keresztül bemutatják ezeket az értékeket . A filmfelvétel a Tiszta Forrás Hímző Kört kiállításának helyszínén, a Református Kollégium Múzeumában készült. Itt vettek fel beszélgetést a debreceni kerámiáról Terdik Angéla fazekas népi iparművésszel.
A terv szerint 2021-ben film készül a Fazekas dinasztia és a nádudvari fekete kerámia témában, a Mihalkó kalapos műhelyről, a debreceni mézeskalácsról a Radics műhely bemutatásával. Téma lesz hajdúnánási szalmafonás, egyesületi tagjaink tárgyain keresztül. A bihari szűrrátétet Gyönyörűné Erdei Judit műhelyéből mutatják be. Film készül hortobágyi karikás ostorról és a csikósnyereg készítéséről is.
A közel múltban kihirdetett országos pályázatokon alkotóink kiválóan szerepeltek. Az Észak-alföldi régióban megszervezett Élő Népművészet Pályázaton az októberi híreinkből kimaradt díjazott a Bazsarózsa Hímző Kör, Horváthné Nagy Olga vezetésével és Sánta Gyula népi iparművész, késes.
A Hagyományok Háza által hirdetett „Most van időm alkotni” pályázaton külön díjat kapott Bodóné Ungvári Éva szövő, a NESZ által hirdetett „Fejrevalók újragondolása” pályázaton Mihalkó Emese 3. díjat kapott. A Magyar Művészeti Akadémia pályázatán ifj. Fazekas István.
