- „Értékeinkben Élünk Tovább”
Sárándon mutattuk be az „Értékeinkben Élünk Tovább” című kollektív kiállításunkat a település Közösségi Házában. A szeptember 4-én megnyitott tárlaton 34 alkotónk 10 féle mesterséget képviselt a megye népi kézműves értékeiből.
Szeptember 5-én tartottuk meg egyesületi közgyűlésünket Debrecenben a Csapókerti Közösségi Házban. Értékeltünk a 2019-es évet, amelyről a tartalmi és számszaki beszámolót előre elküldtük a tagságnak. Kiegészítésekkel elfogadta a közgyűlés az elnöki majd az Ellenőrző Bizottság beszámolóját. Megtárgyaltuk a 2020-as év eddigi történéseit és a várható programokat majd a 2012-es tervekről, javaslatokról beszélgettünk a megjelent tagjainkkal. A közgyűlés jó hangulatban, a megjelentek őszinte vélemény nyilvánítása közepette, a közös problémák megoldásának igényével folyt.
- „Cifrán- szűrösen”- Hajdúsámson
„Györffy István a szűr a magyarok legősibb, legmagyarabb ruhadarabjaként említi” (Hajdú-Bihar megye népművészete. 355 l.) A szűrkészítésnek, ezen belül a szűr díszítésének, a szűrhímzésnek és a szűrrátétes mesterségnek megyénkben kiemelkedően jelentős szerepe volt és jelenleg is virágzik a népi díszítőművészetnek ez az ága.
„Cifrán-szűrösen” címmel konferencia napot tartottak szeptember 9-én Hajdúsámsonban, a Petőfi Sándor Városi Könyvtár, Művelődési Ház és Kiállítóhely nagytermében.
A szakmai napon az előadások mellett kiállítással és kézműves bemutatóval várták az érdeklődőket, a vírushelyzetből adódó védőintézkedések betartására is figyelmet fordítva.
Dobosné Hajdu Anikó helyi szakkörvezetőnek régi álma valósult meg, amikor egy igazán tartalmas és informatív szakmai nap keretein belül sikerült megismertetni a cifraszűrt, mint viseletet, és mint hímzés fajtát is.
Dr. V. Szathmári Ibolya, P. Szalay Emőke, Dr. Vajda Mária néprajzkutatók, Dr. Koticsné Dr. Magyari Márta muzeológus néprajzi és társadalmi vonatkozásban is betekintést adtak a pásztorkultúrába, az Alföldre jellemző szűrtípusok sajátosságaiba.
A ma pásztoraiként köszöntötték Sáfián Lászlót és Lajost, akik viseletben, családjuk kíséretében voltak jelen. Mindennapjaikat Sáfián Lászlóné Ibolya fényképein keresztül ismerték meg a konferencia résztvevői.
Az alkotók sorában Soós Kálmánné szűrkészítő, valamint Gyönyörűné Erdei Judit szűrrátét készítő népi iparművészek mutatták be eme ősi magyar férfi viselet készítési folyamatát, majd a ,,Kitesszük A Szűrét” elnevezésű országos pályázat kiíróitól a szűrhímzés tovább éltetése és az alkotások megmérettetése témákban kaptak tájékoztatást a vendégek.
A népi kézművesség bemutatásához szűrhímzésekkel csatlakozott a helyi Öltögetők Klubja, valamint a bőrműves végzettséggel rendelkező fiatal alkotó, Baranyi Balázs is.
A rendezvény megvalósítását az Emberi Erőforrások Minisztériuma – Emberi Erőforrás Támogatáskezelő – Csoóri Sándor Alap tárgyalkotóknak kiírt pályázata támogatta. Szakmai partnerként kapcsolódott be a Debreceni Déri Múzeum, a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület és a Bihari Népművészeti Egyesület.
A szakmai nap a szervezők és a résztvevők visszajelzései alapján sikeres volt és kiváló lehetőséget nyújtott a téma megismerésére.
- Nemzetközi Fazekas és a X. Debreceni Népi Kézműves Fesztivál
Szeptember 11-12-13-án tartottuk nagyrendezvényünket, a XI. Nemzetközi Fazekas és a X. Debreceni Népi Kézműves Fesztivált székhelyünkön, Debrecenben a Csapó utcai sétálóövezetben. Az ország különböző fazekas központjaiból érkezett 20 fazekas és egyesületünk 27 tagja, 12 mesterséget képviselve igazi fesztivál hangulatban töltött el két és fél napot.
A program szeptember 11-én a Református Kollégium kiállítótermében megnyitott pályázati kiállítással indult. A pályázatot Les Gábor fazekas, a Népművészet Mestere emlékének szenteltük, ezért a pályamunkákat Gábor kedves két tárgytípusából, a tálakból, korsókból vártuk. Rendhagyó módon most nem felkért szakmai zsűri ítélte oda az első három, legjobb alkotásért járó díjat, hanem a pályázók maguk szavaztak arról, kinek ítélik meg „A Díjat”. A szavazatok szoros küzdelmet hoztak, legtöbb pontot Nagyné Török Zsóka népi iparművész, tiszafüredi alkotó ért el. A díj -a már megszokott Oklevél mellé -egy Les Gábor által készített gyönyörű tál volt, melyet a Les család ajánlott fel erre az alkalomra.
A kiállítás megnyitója és a díj átadása a Református Kollégium egyik legikonikusabb helyiségében az Oratóriumban volt, amely rendkívül ünnepélyes és emelkedett hangulatot adott a fesztivál nyitó programjának.
Másnap, szombaton és vasárnap a szabadtéri vásáron 18 fa pavilonban kínálták a részt vevő kézművesek a portékájukat, és folyamatosan mesterség bemutatókat tartottak. Ismét nagyon sikeres volt a Régimódi Játszótér, a „7 próbás Ifjú Mester” és a népzenei program. A Debreceni Népi Együttes táncosai sajnos nem tudtak megjelenni, a korona vírus karanténba szorította őket. A program igen népszerű volt a városlakók körében, a helyi sajtó egész héten foglalkozott az eseménnyel. Sokan látogattak ki a Csapó utcai sétáló övezetbe, nézelődtek, vásároltak a rendkívül gazdag kínálatból.
A kiállítást dr. Puskás István városunk kulturális alpolgármestere nyitotta meg, a fesztivál szabadtéri programján Pajna Zoltán Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés elnöke és Kovács Attila, a NESZ alelnöke, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnökre, a Kézműves Kollégium elnöke köszöntötte a megjelent kézműveseket.
A fesztiválokat támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, a Csoóri Sándor Alap, a Kézműves Alapítvány, a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, a Déri Múzeum, a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Debrecen MJ Város.
- Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VII. Országos Hétvégéje
Szeptember 25-26-27-én a Népi Mesterségek Házában kézműves bemutatókat, játszóházakat, érzékenyítő tanfolyamot tartunk a Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák VII. Országos Hétvégéjén. Lesz paszománykészítési bemutató, nemezműhely foglalkozás ”Virágzó nemez” címmel, babakészítés, szalmafonási alapismeretek átadása.
- „Magyar Kézműves Remek”
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hagyományos „Magyar Kézműves Remek” elnevezésű pályázatára egyesületünk három alkotója adja be pályázatát. Török László fafaragó, Sánta Gyula késes és Tóth Sándor citerakészítő küzd azért, hogy elnyerjék a szakmai zsűri elismerését. A legszínvonalasabb pályamunkákat a COVID helyzet miatt 2020-ban nem kiállításon mutatják be, hanem a tárgyakról készült fotókból kiadvány szerkesztenek.
