A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) legfontosabb célja – a hagyományos magyar népi kézművesség értékeinek támogatása – mellett kiemelten fontosnak tekinti a népművészettel foglalkozó emberek összefogását, regionális egyesületek, szervezetek létrehozását, segítését.
2020-ban, a tagszervezetek jelenlegi és várományos elnökei, alelnökei, vezetőségi tagjai számára – különös tekintettel az utánpótlásra, azokra a fiatal (50 év alatti) alkotókra, segítőkre gondolva, akik a szervezet működtetésében, szakmai feladatok szervezésében feladatokat vállalnak – FolkAkadémia címmel 60 órás szakmai műhelyfoglalkozás-sorozatot hirdettünk meg.
A tervezett tematika az alábbi témaköröket tartalmazta:
- Szervezetek működésének jogi alapjai (szervezettípusok, közhasznúság), szabályzatok, egyéb jogi kötelezettségek stb.
- A NESZ működése, kapcsolattartás a tagszervezetekkel.
- A NESZ tagnyilvántartása.
- Szervezetek kapcsolatépítése, társadalmi beágyazottsága. Közösségi tervezés, Közösségépítés, jó gyakorlatok bemutatása.
- Az egyesület tartalmi tevékenységének skálája és módszertana Alaptevékenység és szolgáltatások
- Rendezvény- és képzésszervezés, folyamatmenedzsment stb.
- Forrásteremtés, pályázatírás, pályázatok kezelése. Adminisztráció, dokumentálás a számítógépen és papíron.
- Az egyesülettel szemben támasztott szakmai elvárások azok formái, és azokhoz kapcsolódó feladatsorok. Zsűrizés és alkotói pályázatok. Elvek és módszertan.
- Marketingalapok – szervezet- és programmarketing.
- Szervezet belső működése:
Szervezetfejlesztés lehetőségei (elnökség, önkéntesség, közösségi szolgálat szervezeten belüli jutalom, kitüntetés).
„Egyedi gondok kezelése”
– passzív tagság
– tagdíjbeszedés
– információáramlási gondok
– elintézendő (hogy ne felejtsem el…)
- Gazdálkodás, analitika vezetése (mikor, mennyi, mire?).
- Információk gyűjtése, kezelése, statisztika.
A tematika összeállítása során úgy gondolkodtunk, hogy a foglalkozássorozat gyakorlatcentrikus módon nyújtson segítséget a szervezetek mindennapi teendőihez, a működtetés jogi hátterétől kezdve a forrásteremtés, rendezvényszervezés, gazdálkodás, marketing stb. kérdéskörökön keresztül, bemutatva azok alkalmazható jó gyakorlatait, de teret adva az új módszerek, ötletek felvetésére is.
Bíztunk benne, hogy a program elősegíti a résztvevők körében a közösségfejlesztési, szervezetműködtetési ismereteket, ugyanakkor bővítheti a kulturális, emberi és baráti kapcsolataikat, alkalmat biztosíthat a tapasztalatcserére, tudásbővítésre.
Szervezetenként 1-2 fő jelentkezésére gondoltunk, elsősorban olyanokra számítva, akik a teljes műhelyfoglalkozás-sorozaton részt tudnak venni. A jelentkezések sorrendjében maximum 20-25 fővel számoltunk, a hatékony együttdolgozás érdekében.
Sajnos a járvány, mint 2020-ban mindenbe, e programunkba is beleszólt, hiszen az eredetileg tavaszi időszakra tervezett, és eredetileg személyes jelenlétre építő sorozat végül ősszel és online került megrendezésre, ennek minden előnyével és hátrányával.
Előnyként – sajnos ez a rövidebb lista – fogalmazódott meg, hogy így gyakorlatilag létszámtól függetlenül jöhetnek jelentkezők (100 főig, hiszen ennyit kezel a Zoom szoftver), hogy idő- és költségkímélő a résztvevők számára, mivel sem otthonról eljönni, sem utazni nem kell.
A hátrányok sorába első helyen a személytelenség, a tényleges kapcsolatok hiánya, az interaktivitás korlátai tartoznak, illetve az online részvétel melletti figyelemelterelődés, más tevékenységek párhuzamossága is felmerült.
Sajnos a tavaszi jelentkezők csak egészen kis része csatlakozott az újbóli, őszi meghirdetést követően, így jellemzően 14-17 fővel zajlottak a műhelyfoglalkozások.
A továbbiakban a résztvevői visszajelzések segítségével szeretnénk értékelni a FolkAkadémia jelentőségét, eredményességét. A véleményeket Google kérdőív segítségével gyűjtöttük össze.
Elsőként megkérdeztük jelentkezőinket arról, hogy mi motiválta őket a jelentkezésre.
Öröm számunkra, hogy a hiányzó ismeretek, a tudásvágy, illetve az érdeklődés egyaránt szerepelt a válaszok között. Néhányan teljesen konkrét területeket jelöltek meg, amiről szeretnének ismereteket, tapasztalatokat szerezni, így pl. közösségépítés, szervezetek belső működtetése, marketing, NESZ működése stb. Többen jelenleg is tagszervezeti vezetőségi tagok, tisztségviselők, s e munkájukat szeretnék még jobban, még hatékonyabban végezni.
Rákérdeztünk a tematika szerinti előadások figyelemfelkeltő voltára, az értékelésre 1-5 osztályzatok segítségével volt mód. Az előadásonkénti átlagos értékeket vizsgálva megállapítható, hogy mind a téma, mond az oktatók, előadók felkérése szerencsés volt, hiszen 4,4-4,87 közötti értékek születtek. A figyelemfelkeltő voltot vizsgáló kérdésre az összegzett átlag ötös skálán 4,78, azaz mindenképpen pozitív.
Vizsgáltuk azt is, hogy az elhangzott előadások gyakorlati hasznosítási lehetőségét milyennek ítélik a résztvevők, szintén az 1-5 értékelési skála alapján kértünk visszajelzést. Tekintve, hogy a teljesen kezdő, valóban szervezeti vezetőségi ismeretekkel egyáltalán nem rendelkezőtől a szervezeti elnökig, alelnökig igen sokféle tapasztaltsággal, vagy éppen tapasztalatlansággal rendelkeztek a résztvevők, várható volt, hogy itt lesznek olyan értékek, amik pl. azt jelzik, hogy a tapasztaltabbak számára esetleg nem tudtunk egy-egy témában jelentősen újat mondani. E várakozásunkhoz képest kellemesen csalódtunk, hiszen az előadásonkénti értékek 4,1-4,8 között jelentek meg, s az összesített átlag az ötös skálán 4,59, ami jól mutatja, hogy a résztvevők a gyakorlatban jól hasznosítható ismereteknek tekintik az elhangzottakat. Természetesen itt jól megmutatkozott a felkészültség szempontjából heterogén csoport, az egyéni felkészültség eltérő szintje, hiszen a már ismeretekkel rendelkezők közül a legtapasztaltabb résztvevő értékelése 3,5 átlagot, míg az összes többi válaszadó átlagos értéke 4,2-5 közötti értéket mutatott. Számunkra a FolkAkadémia esetében főként a 4,2-5 közötti értéket jelzők véleménye a mérvadó, hiszen a felhívás és tematika épp az utánpótlás számára készült, akik nem, vagy alig rendelkeznek ismeretekkel, tapasztalatokkal a szervezeti életben, így tudjuk, hogy a már gyakorlottabbak igényeit nem feltétlenül szolgáltuk ki teljes mértékben.
A gyakorlati hasznosítás összesített átlaga 4,59-es értéket mutat, ami az ötös skálán reálisnak és számunkra igen pozitívnak értékelhető.
További két, ötös skálán értékelhető kérdés szerepelt még a visszajelzéseket kérő kérdőívünkben, az egyik arra kérdezett rá, hogy a résztvevők milyennek ítélik meg az előadássorozat szervezését, előkészítését, a másik pedig a lebonyolításának megítélését vizsgálta. Előbbi kivétel nélkül mindenkinél 5-ös értéket kapott (amire természetesen nagyon büszkék vagyunk), utóbbi 4,8-as értéket, amivel – a körülmények ismeretében – szintén elégedettek vagyunk, hiszen a tavaszról őszre átütemezés, a kétszeri jelentkeztetés, az online lebonyolítás számunkra is feladta a leckét.
Rákérdeztünk arra is, hogy mely témaköröket hiányoltak a résztvevők a műhelyfoglalkozás-sorozatból. A résztvevők hiányként jelezték az alábbiakat: tagszervezetek közötti együttműködés lehetőségei, kézműves vállalkozás működtetése – összefüggésben a civil szervezetekben végzett önkéntes munkával, jó gyakorlatok bemutatása: kézműves vállalkozások; online marketing; kapcsolatteremtési stratégiák, az utóbbi 5 év főbb programjainak bemutatása (Műcsarnok, Mesterségek Ünnepe, ONK, Hagyományok Háza hálózat), szponzorálási lehetőségek keresése és megoldások. A felvetett témák közül csaknem mindent érintettek az előadások, ám valóban, a tervezett tematikán kívüli témakörökben elmélyülésre nem adott módot az időkeret és az online mód.
Az elhangzott témákból a résztvevő melyekkel foglalkozna részletesebben is, esetleg a tagszervezeti vezetők, vagy akár saját szervezetének vezetői, tagsága számára mely témakörökből tartana fontosnak tájékoztatót, műhelymunkát – tettük fel további kérdéseinket.
A válaszok közül számosságban a marketing emelkedik ki, szinte minden második válaszadó felvetette. Ez azért rendkívül pozitív, mivel a marketing szükségessége napjainkban vitathatatlan, s az e területen megszerzett ismeretekkel, módszertannal a szervezetek munkája, eredményei ismertebbé, láthatóbbá válhatnak. De felvetődött még a pályázati tevékenység, az önkéntesség és motiváció, a szervezetfejlesztés, a konfliktuskezelés, a rendezvényszervezés, zsűriztetés, online kapcsolattartás a tagsággal stb. is. Egyik elhangzott előadás osztatlan sikere megerősítette azt az igényt, hogy többször találkozzunk a tagszervezetek tapasztalataival („mi így csináljuk”), jó gyakorlataival, kipróbált módszertani eszköztárával.
S, hogy ki mit vitt magával a műhelyfoglalkozás-sorozat végén? A résztvevők felsorolták a számukra legérdekesebb témaköröket (ez persze egyéni érdeklődéstől is függ), ez szinte a teljes tematikát lefedte, megmutatva a résztvevői kör sokszínűségét, kiterjedt érdeklődését, illetve a jól felmért igényekre épülő tervezést is.
De gazdagodtunk olyan válaszokkal is, hogy az előadások indikálnak egy „új gondolkodásmódot, jobb rálátást a szervezeti tevékenységekre”, vagy épp olyat, hogy „dolgozom rajta, hogy tudjam beépíteni a munkámba a tanultakat”. És megerősített bennünket a FolkAkadémia szükségességében ez a válasz is: „Sok minden elhangzott, még jegyzeteltem is. Számomra kedvező útmutatást kaptam a további munkámhoz.”
Természetesen, mint már korábban is felmerült, az online mód nem nyújt mindenre lehetőséget, kevésbé tud interaktív lenni az előadás, könnyebben elkalandozik a résztvevők figyelme is. A bekapcsolódók többsége előnyként élte meg, hogy nem kellett utazni, otthonról egyszerűen be lehetett lépni az online térbe. Ugyanakkor ezek az előnyök sem kompenzálták a személyes együttlét hiányát, a jó beszélgetéseket, szakmai vitákat, tréning módszertant, csoportmunkát, csoportdinamikai hatásokat stb. Hátrányként jelezték a résztvevők, hogy a nonverbális kommunikáció leszűkült, ettől gyakran lankadt a figyelem, illetve, hogy a technikai problémák (internet akadozás, kamera hiánya stb.) hallgatói passzivitást eredményeztek. Ugyanakkor nagy elismerés számunkra, hogy az előadók szinte mindegyikét megemlítik a résztvevők név szerint is, mint pozitív példát, arra, hogy a saját szervezetében is hasznos lenne tőle ezt a témát hallani, vagy a téma érdekessége, esetleg gyakorlati felhasználhatósága, vagy éppen a színes, magával ragadó előadói stílus okán. Ez szintén pozitív visszajelzés számunkra, hiszen ez azt érzékelteti, hogy a szakmailag jól felkészült szakemberek az online oktatás új módszertanát is sikerrel alkalmazták.
Jó hír, hogy a műhelyfoglalkozás-sorozat záróeleme – amennyiben a járványügyi helyzet azt lehetővé teszi – egy tréning lesz, mely értelemszerűen személyes jelenléttel zajlik, s a közösségfejlesztést, együttműködést, közösségi kommunikációt, vezetői szerepeket állítja középpontba.
Összességében – a fenti összefoglaló, a skála-értékek és egyéb visszajelzések is ezt erősítik a NESZ elnökségében – mindenképpen fontosnak tartjuk a továbbiakban is az ilyen és hasonló műhelyfoglalkozások szervezését, akár a fiatalok számára, a vezetői utánpótlás nevelés céljával, akár a jelenlegi vezetők, aktivisták számára, tapasztalatcsere és módszertani ismeretek nyújtása céljából, ezzel is segítve a tagszervezetek munkáját.
Nagyon köszönjük a többektől érkezett pozitív megerősítést, ösztönzést, befejezésül álljon itt néhány résztvevői vélemény:
- „Nagyon átfogó, alapos összeállítás volt!
- Nagyon jó előadók nagyon jó előadásai és témái voltak, nem tudok választani…
- Köszönöm a lehetőséget, hogy így is megszerveztétek!
- Köszönöm a lehetőséget, nagyon hasznos volt! Úgy gondolom, hogy a későbbekben lehetne több, kisebb, egymásra épülő vagy egymástól teljesen különböző előadás, képzés, tréning stb…
- Várom a folytatást sok gyakorlati példával…
- Köszönöm, hogy részt vehettem az előadásokon.
- Remélem, tudjuk folytatni!”
