Terényi Gyöngy – Bőrműves Szakmai Bizottság 

Az Országos Bőrműves Tábor története

A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület 1994-ben Debrecenben kiírt egy alkotói pályázatot bőrművesek részére.

A beérkezett pályamunkákat értékelő zsűri (Torma László és Molnár Imre) szomorúan állapította meg, hogy a pályamunkák bár sok értéket hordoznak, de szakmailag megalapozatlan tudással készültek. Főleg a tervezéssel és az anyagválasztással volt a baj.

Ekkor elhatározták, hogy egy bőrműves szakmai tábort szerveznek rangos előadókkal, a bőrös szakma kiválóságainak vezetésével.

Az Országos Bőrműves Táborok célja, hogy a magyar bőrműveseket összefogja, tudásukat, ismereteiket elméleti és gyakorlati szinten a lehető legmagasabbra emelje. Kezdeményezője 1994-ben Hubert Erzsébet a Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke. Szellemi irányítója a kezdetektől fogva Torma László a Néprajzi Múzeum nyugalmazott főtanácsosa, a gyakorlati munkát Molnár Imre, Ferenczy Noémi díjas iparművész irányította.

Az évek során sok szakember adta át tapasztalatait a hallgatóknak mind elméleti, mind gyakorlati területen, akik egy-egy bőrműves szakma kiemelkedő mesterei. Az oktatók közül feltétlenül ki kell emelni Terényi Gyöngy bőrműves, népi iparművész és szakoktató és Molnár Imre Ferenczy Noémi díjas iparművész az MMA levező tagja nevét, akik több éve vállalják a hallgatók szakmai gondjait, segítik az alkotó munkát.

A tábor szellemiségére jellemző az elmélyülés egy-egy témában, elméletben és gyakorlatban egyaránt. Az egy hét alatt a hallgatóknak kizárólag a szakmai kérdésekkel kell foglalkozniuk, köszönhetően a körülményeknek. A feltételek Debrecenben, a Hosszúpályi Alkotóházban, majd 2008-tól a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskolában valósultak meg.

A bőrművesség különböző területei, az anyag, technika, díszítésmód, tárgyismeret oktatása a magyar népi bőrmunkán alapulnak, kitekintéssel a környező népek, ritkább esetben egy idegen kultúra megismerésével. Az utóbbiak lehetőséget adnak a sajátosan hazai vonások összehasonlítására, a különbségek tisztázására. A bőrkultúra jellemzően magyar, és az általános, egyetemes vonások így beépülnek a hagyományos, illetve modern tárgyak készítésekor az alkotók munkáiba.

A bőr anyagismeret elsősorban a cserzésformákat jelenti, amelyek ismerete, helyes megválasztása függ a funkciótól és az alkalmazni kívánt díszítőmódoktól. A forma tervezése a használat, a funkció követelményeinek kell alapvetően megfelelnie. Az arányok és díszítőmódok pedig a tárgy esztétikai megjelenését biztosítják. Jó tárgyak csak mindezek együttes alkalmazásával születhetnek. A készítő tudása, figyelme, az egyéniség jegyei a tárgyakról leolvashatók.

Az alkotói szabadság a tudáson alapul és csak a szabályok betartásával, a lelkiismeretes, elhivatott munkán keresztül valósulhat meg.

Országos Bőrműves Táborok

  1. A bőrművesség, a bőr kikészítése, anyagok és technikák, cserzés, díszítés (Debrecen)
  2. Tarisznya, táska, tárgyi kultúra Torma László, (Debrecen)
  3. Tok, doboz Torma László, Molnár Imre, Vágó László, (Debrecen)
  4. Lábbelik Torma László és Molnár Imre, (Debrecen)
  5. Könyvkötészet Torma László, és Molnár Imre, (Debrecen)
  6. Szűcsmunka Torma László, (Debrecen)
  7. Lószerszám, sallang, Nepp Dénes, Nepp Tímea, Torma László, (Debrecen)
  8. Sapka, kalap, fejfedők, Torma László, Terényi Gyöngy, (Debrecen)
  9. Kesztyű Torma László, Terényi Gyöngy, (Debrecen)
  10. Öv, Torma László, Terényi Gyöngy, (Debrecen)
  11. Zacskó, erszény, Torma László, Terényi Gyöngy,
  12. Pergamen Torma László, Terényi Gyöngy, (Debrecen)
  13. Pásztorkészség, Diós Márta, Torma László, Terényi Gyöngy, (Debrecen)
  14. Reneszánsz bőrművessége, Fogarasi Kata, Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  15. Könyvkötészet, Molnár Imre, ifj. Molnár Imre, Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  16. Tok, doboz, tartó, Molnár Imre Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  17. Szűcsmunkák; kesztyű, mellény, Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  18. Lábbeli, Torma László, Molnár Imre, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  19. Afrika, Torma László, Molnár Imre, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  20. Az eszkimók bőrművessége, Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  21. Ázsia bőrművessége, fókuszban egy különleges technika, Torma László, Terényi Gyöngy (Nádudvar)
  22. Az őstörténet folytatása a finnugor népek bőrművessége, Torma László, Terényi Gyöngy (Nádudvar)
  23. Észak-Amerikai indiánok bőrművessége, Torma László, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  24. Az öv és fémkiegészítői, Torma László, Benő Tamás, (Nádudvar)
  25. A nyersbőr, Torma László, Benő Tamás, Terényi Gyöngy, (Nádudvar)
  26. Az ékszer, Torma László, Molnár Imre, Terényi Gyöngy, (Áta)

Az idei Országos Bőrműves Tábor Átán a Gyöngyharmat Kézművesház szervezésében valósult meg.

Korábbi helyszínén, Nádudvaron adminisztratív okok miatt nem lett volna szálláslehetőség a Szakiskola Kollégiumában, ezért felajánlottam az átai helyszínt, hogy a negyedszázados szakmai munka és hagyomány ne szakadjon meg.

Mint a bemutatkozómból kiderült, 15 éve élek ebben a kis faluban. A házamhoz tartozó melléképületekből önerőből (családi örökségből) sikerült látogatható műhelyt építtetnem, melyet Gyöngyharmat Kézművesháznak neveztem el.

Ez volt idén az Ékszer témájú tábor helyszíne.

A tábor 2020. július 27-31-ig tartott.

Július 27-én Torma László a Néprajzi Múzeum nyugdíjas főtanácsosának előadása nyitotta meg a tábort. Utána a résztvevők egy-egy kis előadása következett, melyben saját munkásságuk ékszer témájú anyagát mutatták be:

  • Benő Tamás népi bőrműves, a Nádudvari Kézműves Szakgimnázium bőrműves szakoktatója a diákjainak ékszer témájú munkáit mutatta be.
  • Ticzer Beáta az oktatás során növényi cserzésű bőrökön használható technikáit ismertette.
  • Molnár Imre iparművész a szőr-bőr-csont ékszereiből mutatott be ízelítőt. A visszafogott színvilág és az alapanyagok érvényesülése, együtt hatása jellemzi ezeket a kiforrott munkákat, melyek egytől egyig példa értékűek.
  • Szakács Alíz népi iparművész a sallang technika megújításával létre hozott egyedi technikájú ékszer együtteseit mutatta be. Munkái erősen őrzik a sallang technika törvényszerűségeit, ugyanakkor erősségük a játékos variálhatóság és a sokszínűség.

Július 27-én délután:

  • Fogarasi Kata az Újpesti Szakiskola nyugalmazott szaktanára tartott előadást ékszereiről, melyek a múlt hagyományaiból kiinduló tervezéssel készült, a mai öltözködés kultúrába illő, viselhető darabok. Tanítása során a díszítő technikák oktatása vezette ebbe az irányba bőrös érdeklődését.
  • Molnár Imre bemutatta a kiállításra hozott alkotásait, és vetített korábbi kiállításairól.

Július 28-án délelőtt:

  • Terényi Gyöngy vetítésében képeket láttunk a hagyományos régi viseletekről a nagyvilágból, az ékszer szerepére fókuszálva a hagyományos viseleteken. Majd a csigás ékszer sorozatából mutatott be kedvcsinálót.
  • Somos Veronika vetített Halmai Edinával (nemezes népi iparművész) közös bőr-nemez munkáikból, majd a barkó projektben készült alkotásaiból ismertetett meg néhányat.
  • Kelemen Eszter népi iparművész mutatta be az etióp testékszerek után készült szúrt technikával készült alkotásait.
  • Tálosi Adrienn az ostorok hagyományos pásztorkötéséből kiinduló innovatív, modern ékszereit mutatta be.

Július 28-án délután:

  • Ilovay Zsuzsanna ékszerkészítő bemutató foglalkozást tartott rézdrótból, kövekből, fél drága kövekből készíthető ékszereiből. A gyakorlati munka estig tartott.

Július 29-én, 30-án,

  • Az elméleti alapozás után tervezés és egyéni alkotás, kísérletezés következett.

Július 31-én délelőtt kiállítás rendezés a Mezei Iskolában.

Július 31-én fél 3-kor a feldíszített pajtában professzor emeritus dr. Andrásfalvy Bertalan előadása nyitotta meg a rendezvényt, mely itt megtekinthető. Az idős etnográfus megrendítően szép beszédet mondott a hagyományban gyökerező emberi szükségleteinkről; ezek közül kiemelve az ember kapcsolatok fontosságát és beszélt a kézművesség ebben betöltött szerepéről. A délután folyamán Kurucz Réka és Havasréti Pál muzsikált Dél-baranyai dallamokat újabb kori gyűjtésekből. A kiállítást a Hagyományok Háza Nyitott Műhelyének munkatársa, Farkas Réka vezetésével a táborlakók rendezték.

Majd az egy napos kiállítást megnyitottuk, a környező falvakból és Pécsről érkező vendégek megtekinthették az Országos Bőrműves Tábor résztvevőinek korábbi és legfrissebb alkotásait.

A résztvevők:

Benő Tamás Népi iparművész, Szakoktató

Torma László a Néprajzi Múzeum nyugalmazott Főtanácsosa

Molnár Imre Ferenczy Noémi díjas iparművész, az MMA levelező tagja

Terényi Gyöngyi Bőrműves, Népi bőrműves, Szakoktató

Dobos Krisztina Népművészet ifjú mestere

Kelemen Eszter Népi iparművész

Sajtos Szilvia Népi Iparművész

Somos Veronika Népi bőrműves

Tálosi Adrienn Népi iparművész

Szabó Fruzsina népi bőrműves hallgató

Gyenes Krisztina Népi bőrműves

Vitányi Katalin Bőrműves

Szlávecz Lilla Népi bőrműves

Gy. Fogarasi Katalin Szaktanár

Ticzer Beáta Népművészet Ifjú Mestere

Rostás Klára Népi iparművész

Szakács Alíz Népi iparművész

A délután szeretetvendégséggel (fogadással) és jó hangulatú beszélgetésekkel zárult. A helyben élő őstermelők és kistermelők saját készítésű helyi termékeikkel: süteményekkel és italokkal járultak hozzá a rendezvény sikeréhez.