• Mesterlevelek átadása

A kamarában nagy ünnep, amikor mesterleveleket adhatnak át. A pandémiás helyzetre való tekintettel minden kamara saját megyéjében tarthatta meg az átadásokat. Itt, Borsod megyében büszkén mondhatjuk el, hogy 120 indulóból 38 mester vehette át mesterlevelét, és 5 induló kézműves pályázóból 5 díjazásban részesült.

A Bükkaljai Kézműves Mesterek tagjainak nagy öröm hogy egyesületünktől két személy vehetett át kézműves remek díjat.

• Merényi József fafaragó népi iparművész pásztorfurulyája, aki az ősi székely himnusz szövege faragással nevezett, amely megszólaltatva további örömöket okozott.
• Juhász János késkészítő ifjú titán, aki LÓRENCZ elnevezésű késeivel kapott Magyar Kézműves Remek díjat. Jánost érdemes követni, mert nem csak a késkészítésben remekel, foglalkozik a késeihez tartozó bőrtokok elkészítésével és a fa megmunkálásában is tevékenykedik.

A színvonalas díjátadó Miskolcon a nemrég nagyon szépen felújított BOKIK székházban tartották meg.

A díjátadó rendezvényt Bihall Tamás, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyitotta meg.

Az ünnepi rendezvényen, melyet minden évben meghirdetnek és megszerveznek, Kovács J. Attila alelnök nagy örömmel szólt a díjazottakhoz.

Beszédét Kemény Zsigmond idézetével kezdte.

„Kitűnővé egy szerencsés perc által is válhatunk, hasznos emberré a fáradtságos évek tesznek”

Különleges ünnep egy mester életében mikor mesterlevelét veheti át.

Ezek az emberek alkotásuk nyomán mesteremberek. Sikeres ember csak az lehet, aki munkáját megbecsüli.

Ezt a tudást ne csak magunknak tartsuk meg, hanem bátran adjuk át. Ehhez kívánt Kovács J. Attila kitartást és egészséget.

• Gyászolunk

Sajnálattal adjuk hírül, hogy egyesületünk egyik oszlopos tagja, Paranai Józsefné, Margó nénink, a Népművészet Mestere életének 87. évében, hosszantartó betegség után csendesen elhunyt. 2003-ban Margó néni és Kékedi László fafaragó ötlete alapján született meg a mai napig is működő kézműves egyesületünk.

Személyes élményem, hogy én magam is Margó néninek köszönhetem, hogy tagja lehetek az egyesületnek. A vele eltöltött hasznos idő után mindig azt éreztem, hogy több lettem tudásban és bölcsességben.

Margó néni már a szülői házban közel került a népművészethez. A népi tárgyalkotás nyugdíjas éveiben kezdődött. Az életben dinamikus, határozott magabiztos személyiség volt. Tanult és tanított, törekedett arra, hogy minél több emberhez eljusson a népművészet szeretete mind hímzésben és csipkeverésben.

A hímzők körében mérföldkő. Könyve jelent meg a gömöri csomós hímzésről és annak technikájáról.

Számos díjazásban részesült. 19 kiállítást rendezett, 2012-ben Miskolcon önálló életmű-kiállítása volt, amit szintén ő rendezett be. Egyesületünk tagjai mindig tisztelettel vették körül.

Vendégkönyvébe ezt írták:

„Éljen a népművészet hagyománya, a szorgalmas kéz és az alkotó kedv, ami ezeket a munkákat létrehozta. Büszkeséggel tölt el, hogy ismerhetünk.”

Szívünkben, lelkünkben tovább él.

(Ducsai Ágnes Georgina)