Búcsú Török Istvánnétól

Búcsú Török Istvánnétól

(Született 1956. október 14-én – Elhunyt 2021. november 25-én)

 

 

 

 

 

 

 

 

Kedves Marika!

A halálhíred megdöbbentett, holott már augusztusban a magad módján jelezted, hogy el fogsz menni. Az utolsó telefonbeszélgetésünknél elbúcsúztál, szavak nélkül tudtomra adtad, hogy már nem fogunk találkozni. Meggyőződésem, hogy nem csak tőlem köszöntél így el, hanem mindazoktól, akikkel a sok közös élményed, és sok-sok munkád összekötött, és ilyenek rengetegen voltunk.

A népi kézművesség meghatározó szervezője voltál és a lelkünkben az is maradsz.

Sok mindent köszönhetünk neked, amelyet egyedül, vagy társakkal együtt elindítottál, kezdeményeztél, megvalósítottál.

Te voltál az egyike azoknak, akik 1993-ban létrehozták a Bihari Népművészeti Egyesületet, amelynek elnöke voltál, 2018-ig. Vezetésed alatt kiemelkedő tevekénységet végzett a szervezet és egy igazi közösséggé vált.

Te voltál az egyike azoknak, akik felfedezték, hogy csak úgy maradhat fenn az élő népművészet, ha újratanuljuk. Kedvességeddel és fáradhatatlan energiáddal megalapoztad az egyesület sokszínű munkáját, többek között az alkotótáborokat, pedagógus-továbbképzéseket, ünnep-elő foglalkozásokat, és megannyi kultúraőrző, értékközvetítő tevékenységet.

Te voltál az – hivatásodból is fakadóan –, aki gondoltál a gyerekekre. Tudtad, hogy a XX. század végén ennek a korosztálynak is meg kell ismerkedni őseink gyerekjátékaival, ezért szerveztél sok-sok gyerekszakkört, tábort, játszóházakat.

Te voltál az, aki több országos rendezvényt honosítottál meg Berettyóújfaluban és gondolataiddal, tényleges cselekedettel segítetted azok életben maradását. Országos Felnőtt Csuhéfonó alkotótábor, Kitesszük a szűrét pályázat és tanácskozás stb.

Te voltál az, aki társaiddal együtt kezdeményezted a történelmi Bihar vármegye ma már ország- és megyehatáron túli területeivel, szereplőivel való kapcsolatfelvételt. Aki felfedezte, hogy a határon túl élő kézműveseknek szükségük van magyarországi képzőhelyre, vagy éppen fontosnak tartottad, hogy a határon túl meglévő értékekkel megismerkedjenek a magyar kézművesek.

Te voltál hosszú éveken keresztül a Népművészeti Egyesültek Szövetsége felügyelő bizottságnak tagja. Ebben a szerepedben, csendes figyelő tekinteteddel, a tagszervezetek érdekeit képviselted.  

Nem tudjuk és nem is akarjuk elfelejteni a szívből jövő, hasznos tanácsaidat, amelyekkel segítetted a bihariak és az országban élő népművészek munkáját.

Nem tudjuk és nem is akarjuk elfelejteni a szerénységedet, az igazságosságodat, a következetességedet, amely mindig a népművészeti értékeket szolgálta.

Nem tudjuk és nem is akarjuk elfelejteni emberségességedet, amely bölcsességedből fakadt, s hogy minden szituációban megtaláltad a legjobb megoldást.

Nem tudjuk és nem is akarjuk elfelejteni tanításaidat, melyeknek az volt az alapja, hogy csak úgy lehet eredményes egy ember, egy szervezet, ha azt a munkát, amelyet felvállalt, szolgálatnak tartja.

Nem beszéltél a szeretetről, azt éreztetted velünk.  Ha bármikor tanácsért fordultunk hozzád, te mindig nyitott voltál és mérlegeltetted velünk a lehetséges megoldásokat. Soha nem fukarkodtál az egyszerű bölcseletekkel.

A szaktudásod, nyitott, kreatív, közösségteremtő egyinéniséged az igazságosságod, a fáradhatatlanságod, az emberséged példa volt számunkra.

 

Kedves Marika!

Bízom benne, hogy tudtad, hogy nagyra becsülünk és szeretünk téged, ezt most már csak múlt időben tudjuk megfogalmazni.

Kedves, mosolygós és mindenkin segíteni akaró egyéniséged nagyon fog hiányozni mindannyiunknak.

Nyugodj békében, a szívünkben megmaradsz, emlékedet őrizzük!

Budapest, 2021, november 29.

 

Pál Miklósné

elnök

 

Comments are closed.

KONTRASZTMÓD:
BETŰMÉRET