Tolna Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

Tolna Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

  • 20 ÉVE EGYÜTT

Tolna megye népművészetét a 20. század elejétől fogva különböző intézmények, szervezetek felkarolták, képviselték ugyan, de ezek egytől-egyig rövid időn belül megszűntek. 1996 tavaszán a népi kézművesség Tolna megyei alkotói – szám szerint harminchatan – úgy döntöttek, hogy a népművészeti egyesületet újjáalakítják. Az Tolna Megyei Bíróság 1996. július 3-án az egyesületet Pk.60.067 szám alatt bejegyezte, majd 2008-ban közhasznú szervezetté minősítette. A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület alapszabályát az új Civil törvény és a Ptk. előírásainak megfelelően módosította, így közhasznú minősítését a mai napig megőrizte.
Tolna megye néprajzi tájegységekben, etnikai csoportokban gazdag, sokszínű. Egyesületünk mind a tájegységek, mint a különböző etnikai csoportok népművészetét képviseli, tagjainak száma jelenleg 111 fő, a megye 35 településéről és megyén kívülről. A megye közösségi életében megkerülhetetlen, hiszen szinte minden településen – a megyében, azon kívül, az országban és külföldön is – képviseltetjük kultúránkat, legyen az falunap, szüreti fesztivál, Kapunyitogató program, helyi- és megyei értéktár, Sárközi Lakodalom, Mesterségek Ünnepe vagy épp a milánói világkiállítás, a Milano Expo 2015. rendezvényein. Egyesületünk alkotói azok, akik a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére került „Sárköz népművészete – szövés, hímzés, gyöngyfűzés, viselet” népi kézművességet érintő szakmáit képviselik.
2016-ban 20 éves fennállását ünnepli egyesületünk, méltó megünnepléséhez a Nemzeti Kulturális Alap Közművelődési és Népművészeti Szakmai Kollégiumához beadott pályázatunk mellett a Népművészeti Egyesületek Szövetségének támogatását is kértük, és megkaptuk.
Egyesületünk nagyszabású népművészeti kiállítással mutatkozott be a szekszárdi Babits Mihály Kulturális Központ Bakta termében, ahol az egyesület 50 alkotójának közel 200 alkotása került bemutatásra. Képviseltette magát Sárköz, Sióagárd, a Kapos-mente, a Tolna megyei svábok és székelyek népi kézműves hagyománya. Bemutatásra kerültek fém-, fa-, bőr-, csuhé-, kerámia-, hímzés-, szőttes-, tojás-, viselet-, viselet kiegészítő- és gyöngymunkák.
A jubileum indokolttá tette egyesületünk Népművészet Mesterei (5 fő) Népművészeti Ifjú Mesterei (4 fő) és Népi Iparművészei (29 fő) bemutatását keménytáblás tablókon, amelyek a személyek bemutatásán kívül munkafolyamat dokumentálásául is szolgálnak.
A kiállítás megnyitását Doncsev András, a Nemzeti Kulturális Alap alelnöke vállalta, a megnyitón közreműködött az országos hírű Bogyiszlói Zenekar. Köszöntötte az egyesületet Halmai-Nagy Róbert a Babits Mihály Kulturális Központ igazgatója, valamint köszöntése mellé emléklapot adott át Pongrácz Zoltán a Népművészeti Egyesületek Szövetségének alelnöke. A megnyitót megtisztelte jelenlétével Csillagné Szántó Polixéna Szekszárd Megyei Jogú Város Humán Bizottságának elnöke is.

  • „AMI ÉL, ANNAK MEG KELL ÚJULNIA”
    DÉL-DUNÁNTÚLI REGIONÁLIS KONFERENCIA

A Tolna Megyei Népművészeti Egyesület 2016. május 28-án rendezte meg az „Ami él, annak meg kell újulnia című regionális konferenciát a Babits Mihály Kulturális Központ Csatár termében, melynek célja a népi kézművesség jelenlegi helyzetének elemzése, valamint a zsűrizések során bevezetett modern kategóriák elbírálási szempontjai, ennek eredménye volt.
A regionális konferenciára meghívást kaptak a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagjai, valamint egyesületen kívüli megyei alkotó közösségek és egyének, ezen túl Somogy és Baranya megye népművészeti egyesületei, alkotó közösségei és egyéni alkotói. A meghívást követően írásban és szóban 41 visszajelzés érkezett, végül a konferencián a jelenléti ív tanúsága szerint ötvenhatan vettek részt.

A résztvevők többsége a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület tagja volt, de képviseltették magukat a Nagydorogi Hímzőkör, a Mohácsi Maszkfaragók, az Orfűi Kézműves Egyesület, a Komlói Hímzőkör, és a nagypalli Régi Mesterségeket Felelevenítő Kézműves Egyesület tagjai.
Sajnálattal állapítottuk meg, hogy a régióban elektronikus és hagyományos levelek formájában elküldött meghívóink ellenére Somogy megyéből senki nem vett részt a konferencián, visszajelzés sem érkezett tőlük.

A rendezvényt kísérő „Mesterek és tanítványok” rögtönzött kiállításán szerepelt szíjgyártó – bőrös, sárközi rostkötő, csuhétárgykészítő, sárközi színeshímzéssel foglalkozó, nemezelő – növényi festő és hímző mester-tanítvány páros. Külön érdekessége volt a kiállításnak a megyehatáron átnyúló mester-tanítvány páros, bizonyítva azt, hogy hogyan jut kifejezésre az önzetlen segítség nyújtás tanítás formájában az egymással határos megyék alkotó közösségei között.

Komjáthi Tamásné, a Tolna Megyei Népművészeti Egyesület elnökének megnyitó, a konferencia szükségességét felvázoló bevezetőjét követően a konferencia programját Feketéné Dr. Cseh Fruzsina, a MTA Néprajztudományi Intézetének munkatársának előadása követte, aki a „Népi kézművesség a 21. században” címmel tartotta meg előadását. Ebben kitért a fogalmak tisztázásának, a népi kézművesség hazai és külföldi megismertetésének, elismertetésének, ezek alsó- és felső szintű oktatásának fontosságára, utóbbi hiányára.

A következő előadást Illés Vanda, Junior Príma díjas művészettörténész, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályának vezetője tartotta. Előadásában a zsűrizés és bírálat során bevezetett modern- és a hagyományos kategória tapasztalatairól beszélt, emlékeztető összefoglalót tartva a zsűrizés folyamatáról, annak törvényi hátteréről. Különösen értékes volt az a szemléltető, zsűri fotókkal alátámasztott összefoglaló, amely során zsűrizett tárgyakon mutatta be a zsűrizések eredményét, összehasonlítva a modern és hagyományos kategóriában elfogadott tárgyakat, valamint azt, hogy egyes tárgyak miért kerültek elutasításra.

A szendvicsebédet a Vargaház Kft szolgáltatta, amelyről tudni kell, hogy reneszánsz hagyományok alapján készítik ételeiket. A felszolgált ételek egyes elemei tükrözték is ezt.
Az ebédet, valamint a kiállítás megtekintését követően Vargáné Kovács Veronika, hímző, csipkekészítő vetítéses előadáson mutatta be a textilanyagok széleinek összedolgozási módját a bátai varrott csipke technikájával. Erről gyakorlati bemutatót és konzultációt is tartott.
Mindezek után került sor a próbazsűrizésekre és tervezési konzultációkra.
A textil szekcióban a hímzések, szőttesek, csipkék és viseletek kerültek bemutatásra. Ezt a szekciót Illés Vanda művészettörténész vezette.

A gyöngy kategóriában Decsi-Kiss Mária népi iparművész volt a szekció gazdája.
Minden más szakmában (szálasanyag, kerámia, tojás, mézeskalács, bőrművesség) Csákányi Zoltán néprajzkutató volt az alkotók segítségére.
Minden szekcióban különös figyelmet fordítottak az elkészült darabok tervezési erősségeire és hiányosságaira.

A programról elhangzott vélemények alapján megállapítható, hogy ilyen fórumokra szükség van, a népi kézműves közösségek vezetői, tagjai megerősítést, iránymutatást kapnak, erőt meríthetnek további munkájukhoz az elhangzott előadások, konzultációs megbeszélések alapján.