Szakmai Bizottságok eseményei

Szakmai Bizottságok eseményei

Bárány Mara – Szálasanyag Szakmai Bizottság

Fonódások

Április 23.-ig volt látogatható a FONÓDÁSOK című kiállítás, amely a Hagyományok Háza 20 éve indult kosárfonó tanfolyamán végzettek munkáiból adott ízelítőt.
A kiállítás egyben tisztelgés és megemlékezés volt Székely Évára, a tanfolyam tavaly elhunyt vezetőjére, a NESZ Szálasanyag Szakmai Bizottságának elnökére. Éva munkássága, szakmaszeretete nagy hatással volt a mesterség megmentésére, megújulására. Tanítása nyomán generációk váltak a kosárfonó mesterség elkötelezett művelőivé.
A kiállításban a Hagyományok Háza új oktatója Kovács Zoltán és tanítványai munkái is láthatóak voltak.

Kamocsay Judit – Szövő Szakmai Bizottság

Szövő továbbképzés

A Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Nyitott Műhelyében április 8-án – nagy érdeklődés mellett – elindult a Szövő továbbképző kurzus.
Az első alkatommal Lőrincz Etel iparművészt hallhattuk. A mindenre kiterjedő érdekfeszítő előadás végigvezette a hallgatóságot a gondolattól a megvalósításig. Az igények felmérése, a méretek -, színek -, fényviszonyok -, a stílus -, a megfelelő technika kiválasztása, a vázlatok, tervek, műhelyrajz: mind elemzésre kerültek. Eligazítást kaptunk a kutatás szintereiről, a gyűjtés módszereiről. A bemutatásra kerülő képanyag megerősítette a hallottakat.
A foglalkozás második részében Pintér Piroska – a Hagyományok Háza szövő szakoktatója – abroszokat, asztalterítőket elemzett tervezésükkel kapcsolatban. A textileket Kovács Bence muzeológus segítségével a Magyar Népi Iparművészeti Múzeum textilgyűjteményéből válogattuk.
A következő alkalmak: április 29-én, Vargáné Kovács Veronika, népi iparművész: Díszítő összevarrások (előadás és gyakorlat), majd május 13-án Nagy Vincéné, népi iparművész: Összeállítás csipkével (előadás és gyakorlat). A foglalkozások 10-től 14 óráig tartanak a MNIM Nyitott műhelyében.
A kurzus szakmai támogatója a NESZ Szövő Szakmai Bizottsága.

Nyikus Anna – Szövő Szakmai Bizottság

Szakmai látogatás

A Műhelyről műhelyre – szövő műhely program első látogatását a KEM Népművészeti Egyesület szervezte Komjáthy Ági szövő népi iparművész szövőműhelyébe aki nagy szeretettel fogadott bennünket. Műhelye a szekszárdi pincesoron található, csodálatos, igazi alkotói természeti környezetben. Ági elmesélte, hogyan került kapcsolatba a szövéssel, életútját, melyen hol többet, hol kevesebbet tudott szövőszékhez ülni. Nem főállásban, de most is sző. Gyorsvetélős szövőszékén 1450 szál van felvetve, melyen habos bodorvásznat sző, most éppen egy néptáncegyüttes számára. Mutatott terveket, válaszolt a szövők szakmai érdeklődő kérdéseire. Megmutatta a lösz falba vájt pincét és a löszbaba gyűjteményét is. Búcsúzóul kóstolót kaptunk a házigazda borából, ami enyhítette a hűs tavaszi szelet.
A kirándulás során megnéztük a Tolnai kékfestő műhelyt, és a sióagárdi Hímzésmúzeumot.
Minden érdeklődőnek ajánljuk!
/Egynapos program: 200 km, 7-20 óráig megjárható volt kisbusszal/

Regionális tanácskozás a népi kézművességről Székesfehérváron

„Népi kézművesség helye, helyzete, lehetőségei a XXI. században.” címmel rendezett regionális tanácskozást a Fehérvári Kézművesek Egyesülete. Az általános érdeklődésre számot tartott előadások mellett Kányási Holb Margit textilművész a modernkategória zsűrizésének tapasztalatairól tartott előadást. Kérdés, hogy mitől modern egy szövött textil és ami a legfontosabb, hogy mindenki ugyanazt a dolgot értse a fogalom alatt. Örökzöld téma a tervezés, ami csaknem minden fórumon előjön, többféle problémát vet fel.
Bein Klára divattervező iparművész a saját és divattervező kollégái munkáit mutatta be. A hagyományos anyag, szín, forma és mintakincs modern feldolgozásait az öltözékeken. Nosztalgikus élmény volt a zizegős 2001-es, Südi Erika kollekcióját bemutató film. A divatbemutató ruháit Bein Klára tervezte.
A textiles konzultációt Holb Margit és Bein Klára tartotta.
A komáromi Kreatív Stúdió kiállított textiljei között, kevésbé alkalmazott szövőtechnikával készült, kékfestőhöz illeszkedő szőttest is tanulmányozhattak az érdeklődők.
Nagyon tartalmas, programban gazdag rendezvény volt.

Félegyházi Józsefné – Csipkészítő Szakmai Bizottság

Csipkekészítők VII. Nemzetközi Konferenciája

Részletes programterv

Jelentkezési lap

Bereczné Lázár Nóra – Tojásdíszítő Szakmai Bizottság

Hírek

Fekete Ildikó alcsútdobozi tojásfestő népi iparművész több mint 1.000 darabos hímes tojás kiállítása nyílt meg 2106. február 29-én a budapesti Duna Palotában. A nem mindennapi kiállításon a Kárpát-medence néprajzi tájegységei szerint, csoportosítva voltak kiállítva a hímesek.  A tárlatot 2016. március 26-ig nagy érdeklődés kísérte a hazai érdeklődők és a fővárosba érkező turisták körében.

2016. március 16-án mutatta be legújabb könyvét Mosonyi Éva pécsi népi iparművész (Kaptár Egyesület) Budapesten, a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban.

Az alkotóval Beszprémy Katalin, a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhely vezetője beszélgetett gyermekkorról, alkotói életútról, a díszített hímes tojások szimbólumrendszeréről és a hagyományápolás fontosságáról, a tudásátadásról.

A beszélgetést mesterség bemutató követte, ahol a megjelent érdeklődők bátran kérdezhettek.

A Cser Kiadó gondozásában megjelent Ünnepi tojások című könyv megvásárolható a könyvesboltokban és a szakboltokban.

A Hagyományok Háza Nyitott Műhely programsorozata részeként Bereczné Lázár Nóra iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere (Pest-Budai Népművészeti Egyesület) 2016. március 18-án tartott egész nap tojásíró és –festő népi játszóházat és kézműves bemutatózást az érdeklődő gyerekeknek és felnőtteknek.

Húsvéti tojáskavalkád címmel egész napos rendezvényre várták az érdeklődőket a Magyarság Házába 2016. március 19-én, ahol a Kárpát-medence magyar tojáshímzőinek bemutatója is volt. A rendezvényen bemutatkozott Jókainé Gombosi Beatrix népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere, Füredi Katalin tojásíró (Iharos Népművészeti Egyesület), gencsapáti tojáskarcolók, valamint erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, muravidéki és horvátországi magyar kézművesek.

Az érdeklődők a szakemberek segítségével gyimesi, ipolymenti, kárpátaljai, torontáli, dobronaki és szlavóniai mintákkal és tojásdíszítési eljárásokkal ismerkedhettek meg.

Ferenczi Éva Mária és Hodnik Boglárka vanyarci tojáspatkolók (Palócföldi Népi Iparművészek Egyesülete) 2016. március 20-án a váci Madách Imre Művelődési Központ Húsvéti  családi délutánja c. program keretében Tojáspatkolók  kiállításán és mesterség bemutatón mutatkoztak be.

Nagy megtiszteltetés volt Berszánné Román Erzsébet népi iparművész (Pest-Budai Népművészeti Egyesület) számára, hogy a 2016. március 27 – április 10-e között a budapesti Mátyás -templomban állították ki a szervezők a legszebb karcolt tojásaiból összeállított kiállítást.

A tárlat a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó misék alkalmával volt megtekinthető.  A kiállítás szervezője Heffnerné Lung Rita volt.

A Népi Kézműves Alkotóházak és Műhelygalériák III. Országos Hétvégéjén, 2016. április 1-jén a Takácsi Műhelygalériában Bakó Ildikó népi iparművész (Veszprém Megyei Népművészeti Egyesület) tartott szakmai mesterség bemutatót minden érdeklődőnek.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett “Magyar napok a Fővám téri Nagycsarnokban” című kiállításon és vásáron három tojásdíszítő: Ágoston Endréné (Bajai Kézműves Egyesület) (Jánoshalma), Ágoston Erika (Tojásdíszítők Egyesülete) (Jánoshalma) és Báling Lászlóné (Régi Mesterségeket Felelevenítő Közhasznú Egyesület) (Nagypall) is bemutatkozhatott a szép számú külföldi érdeklődő előtt.

Tóthné Kiss Szilvia – Csipkekészítő Szakmai Bizottság

KUTATÓNAP az Iparművészeti Múzeum textiltárában Időpontja április 29-péntek délelőtt 10 órától.
A kutatónap témája: a 20. század csipkéi
Szervező: Neszádeliné Kállai Mária

Fehér Jánosné – Viseletkészítő Szakmai Bizottság

Viseletek régen és ma

A Heves megyei Népművészeti Egyesület a NESZ közös szervezésében 2 évente rendezi meg Egerben a „Viseletek Régen és Ma” elnevezésű konferenciát, mely 2017-ben kerül megrendezésre.
A Viseletkészítő- és Népi Babakészítők Szakmai Bizottsága szeretné, ha a viseletkészítő és népi babakészítők minden évben találkoznának, bemutatkoznának egy kiállítás keretében Egerben. Május 12-re megszervezzük a Viseletkészítők Országos Találkozóját, ahol az Alkotók segítséget kaphatnak a viseletkészítés területén jelentkező új irányzatokról valamint a zsűri elvárásairól is, ezért a kiállítás napjára előadásokat is szervezünk, hogy ezzel is segítsük az Alkotók munkáját.
Kedves Kata ezt a gondolatot /amit befeketítettem/ még légy szíves a felhívásunk elé beszerkeszteni.

Felhívás a konferenciára

Erdész Judit kiállítása

Egerben a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban 2016. április 4-én megnyílt „ DÍJNYERTES ALKOTÁSOK” Erdész Judit Mária Kodály Zoltán díjas ruhatervező, Népi Iparművész a Népművészet Mestere Kiállítása.

Erdész Judit Mária:
Már 40 éve foglalkozik a népművészettel, fő területe a viseletkészítés

Legnagyobb hatású tanítómesterének Tompa Bélánét a Hevesi Háziipari Szövetkezet akkori elnökét tartja, aki a népi öltözetek újra feldolgozása felé fordította a figyelmét. Hatására a palóc lyukhímzések, a magashímzések rákerültek a ma is viselhető öltözeti darabokra.
Palóc vőlegény ing kollekciójával elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet. Tudását, tapasztalatait könyvek írása, szerkesztése is jelzi: 1996-ban megjelent a „Népi szabás és díszítés” szakkönyve, ahol ingek, ingvállak szabására hagyatkozva mutatta be a viseletkészítés mesterségét. A 2005-ben megjelent bővített kiadású, tankönyvként szolgáló kötet, már minden viseleti darab elkészítését tartalmazza.
2015-ben a „Díszmagyar és Népi Zsinórdíszítés” című kötettel ajándékozta meg az érdeklődőket.
Ruhái Magyarország számos városában, Európa szinte minden országban bemutatásra kerültek. Legtöbb bemutatója Finnországban volt, de láthatta Észak- és Dél-Amerika, Japán érdeklődő közönsége is. Oktatott Finnországban hímzést és magyar gasztronómiát is. Kiemelkedő díjai: Pro Renovanda Nagydíj, 2009-ben Kodály Zoltán díj, a Mesterremek díj, a Kis Jankó Bori pályázat díjai. 1981-ben a Népművészet Ifjú Mestere, 1982-től népi iparművész, 1990-től a Népművészet Mestere cím birtokosa.
Erdész Judit Mária kiállítása 2016. április 23-ig volt látogatható Egerben a Bródy Sándor Könyvtár, Galériában.
A Szakmai Bizottságunk nevében gratulálunk az Alkotónak és további alkotó kedvet és jó egészséget kívánunk Neki!

Barcsay Andrea – Képzés-Oktatás Bizottság

Az OKJ 4. szakmacsoportja vonatkozásában (Művészet, közművelődés, kommunikáció) – az Emberi Erőforrások Minisztériuma Köznevelésért Felelős Helyettes államtitkára, Sipos Imre küldi meg a 2017/18-as tanévre vonatkozó szakképesítésenkénti létszámkeret javaslatát a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter részére.
Ennek előkészítéseként 2016. március 24-én megbeszélést tartottak a minisztériumban Borosán Beáta osztályvezető és Puskás G. Attila vezető főtanácsos irányításával, ahol a szakmacsoportban szereplő szakképzések képviselői jelen voltak – a NESZ Képzés – Oktatási Bizottság elnöke, Barcsay Andrea is.
A szakmai javaslattétel a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 81. § (3) bekezdés szerint az iskolai rendszerű képzéseket érinti, de az oktatás munkarendjétől függetlenül minden képzésre vonatkozik, ezek alapján a javaslattétel vonatkozik az iskolarendszerben oktatható szakképesítésekre, szakképesítés-ráépülésekre és a 9. évfolyamos beiskolázás tekintetében a szakközépiskolai ágazatokra.
A javaslatokat a törvény által előírt módon kell megtenni külön megyékre és külön a fővárosra; figyelemmel kell lenni a szakképzés fővárosi, megyei szükségletekre és a már meglévő, kiépített infrastruktúrára.
A szakképzési törvény értelmében az iskolarendszerű szakmaszerkezeti javaslattétellel egyidejűleg az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény szerint támogatható szakképesítésekre is javaslatot kell tenni.
A megbeszélésen az előző évben megállapított keretszámokat vetették össze a mostani adatokkal, kiegészítve azon elemekkel, amelyek a tavalyi táblázatban nem-, vagy hibásan szerepeltek.
2012 óta minden évben javaslatot kap a Nemzetgazdasági Minisztérium arról, hogy a művészeti szakképzések legyenek kiemelve a szakmaszerkezeti döntés alól. A szakképzési törvény rendelkezik arról, hogy a megyei fejlesztési és képzési bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre, azonban a szakmaszerkezeti keretszámokat ugyanúgy meg kell adni. Ez a kérelem már a miniszterig (Varga Mihály) is eljutott, remélhetőleg erről is születik jogszabály mihamarabb.
Április 4-től hozzáférhető a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal oldalán az a felület, ahol a nem állami fenntartók is kifejthetik a véleményüket a keretszámokról, ez minden évben így szokott lenni. Ott és akkor lehet bármiféle reklamációval élni, ezt ebben az időszakban a legkönnyebb orvosolni.
A Népi kézműves képzést, ahogyan tavaly is, minden olyan megyében és Budapesten is kiemelten kezelték, ahol ennek létjogosultsága van, tehát ahol ismert képzőhely van.
Az iskolarendszeren kívüli képzésnél a két nagy központ – Budapest és Békéscsaba – is korlátlan besorolást kap ebben a javaslatban.
A megbeszélés végén egy technikai jellegű problémáról is szó volt: az OKJ-ban van néhány már felfedezett hiba: pl. az Aranyműves és az Ezüstműves ugyanazon az OKJ számon fut, két különböző sorban, két különböző szakképzésként. Ez sajnos ebben a táblázatban nem követhető olyan jól, mint a pár évvel korábbiban. A minisztérium munkatársai arra kérték a résztvevőket, hogy ha bármi ilyen jellegű technikai hibát észlelnek, azonnal szóljanak, mert ezt könnyen javítani tudják.