Szakmai Bizottságok eseményei

Szakmai Bizottságok eseményei

Fehér Jánosné-Viseletkészítő Szakmai Bizottság

1. ALAGYI JÁNOSNÉ, népviseleti babakészítő
A népviseletbe öltöztetett babák készítésének divatja a 19. században kezdődött, a jellegzetes néprajzi tájak felfedezésével. Igen sokrétű ismeretet igényel a népviseleti baba viseletének az elkészítése. Az adott település népviseletének minden kis részletére ügyelni kell, ugyanakkor meg kell találni a helyes arányokat, tudni kell szabni, varrni, hímezni stb.
Alagyi Jánosné egri népviseleti babakészítő, mint tanárnő járta a falvakat azzal a céllal, hogy az ottani népviseletet tanulmányozza és beszélgessen azokkal az „öregekkel” akik még viseletben jártak. A gyűjtő út hatására elkezdte a különböző tájegységek viseletébe beöltöztetni a babákat. A család minden tagja bármerre járt a világban minden honnan a helyi viseletekbe öltöztetett népviseleti babákkal lepték meg. A Magyarországi és az Európai Országok viseletein kívül tulajdonában van mexikói, kínai, egyiptomi, tunéziai, tajlandi, Japán, koreai stb. népviseleti babák, melyek hűen őrzik a helyi viseleteket, amelyek alapján elkészítette az adott ország népviseletbe öltöztetett babáit. A mai napig annak örül a legjobban, ha egy poros, kopottas, mások számára már értéktelen népviseleti babához jut, hogy aztán Ő, az alapján elkészítse, mindannyiunk örömére a hiteles viseletbe öltöztet babáit, ügyelve minden apró részletre. Maga varrja, szövi hozzá az anyagot és hímezi is, ha kell.

A népviseleti babái hűen őrzik egy-egy település viseletét.
Alagyi Jánosné elkészítette a közel múltban az egri Angolkisasszonyok ruhatárát, melyet 2013-ban megrendezett „Érték és szépség” kiállításon láthatott a nagyközönség. Az általa elkészített miniatűr kollekciók hűen őrzik és tükrözik az egri Angolkisasszonyok ruhatárának viseleteit.
Alagyi Jánosné által elkészített egri Angolkiasszonyok ruhatárának viseletbe öltöztetett babái bekerültek az egri Települési Értéktár Nemzeti Értékei közé, mint helyi érték.
Mára 450 db. viseletbe öltöztetett babát készített el, a saját gyűjtése alapján a maga gyönyörűségére.
Nagy örömmel és lelkesedéssel mutogatta végig az Ő babáit, mint saját gyermekeit és örvendezett mindegyiknek. Nap, mint nap megnézi, kézbe veszi, megigazítja a ruhájukat, hogy csinosan álljon, megsimogatja őket és rájuk mosolyog nagy szeretettel.
Boldogan él és jó egészségben az Ő szerető családja körében.
Alagyi Jánosné 90 éves lett!
Kívánunk neki további jó egészséget és ilyen jó kedvet, amilyenben találtuk.

2. 2016. július 1-én megnyílt a XXVIII. KISJANKÓ BORI ORZSÁGOS HÍMZŐPÁLYÁZAT KIÁLLÍTÁSA
A Kisjankó Bori Hímzőpályázat az egyik legrégebbi múlttal rendelkező pályázat, amely a népi hímzéshagyományokból kiinduló kézművesek számára háromévente nyújt lehetőséget arra, hogy megmérettessék magukat országos szinten.
A pályázat célja a magyar népi hímzések és viseletek hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése, a régebbi, kevésbé ismert területek felkutatása és feldolgozása, továbbá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek mind művészi, mind használati érték szempontjából megfelelnek a mai kor követelményeinek.
A pályázatra öltözködés és lakástextíliák kategóriában összesen 429 pályamunka érkezett be, több mint 100 pályamunkával több, mint 3 évvel ezelőtt.
A szakmai zsűri döntése alapján a beérkezett pályamunkákból, 211 pályamunka kapott zsűri számot.
A Kisjankó Bori Pályázat a legrangosabb pályázat, itt megjelenni és kiállítani rangot jelent!
2016-ban a népművészetünk már nem lehet olyan, mint amilyen volt régen, a 40-es években. Megváltoztak az életkörülményeink, az életmódunk, az ízlésünk és megváltoztak az alapanyagok is. Mégis fontosnak tartom, hogy a régi viseleteink alapján újragondolt viseletek, öltözetek szülessenek.
Öltözködés kategóriában I. díjban, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának oklevelét vehette át Angyal Frigyesné népi iparművész és kivitelező csapata.
A hódmezővásárhelyi hímzéssel díszített papi palást, stólával, valamint a papi ruha rendkívül igényesen elkészített, példaértékű pályamunka. A harmonikus színállású díszítmények egyházi textilen való kiváló megjelenítéséért az Alkotók I. díjban részesültek.
Különdíjban részesült: Sárospatakiné Fazekas Judit és Sárospataki Miklós.
Az alkotók a zoborvidéki női ingváll, hagyományos hímző kultúrájában jellemző technikák újrafogalmazásáért különdíjban részesültek.
Különdíjban részesült: Farkas Éva és a királdi Művésztanya Csapata.
Az alkotók Barkósági ruhákkal pályáztak. A jól megkomponált Barkó keresztszemes motívummal díszített ruhák egyszerűségéért és hordhatóságáért különdíjban részesültek.
Különdíjban részesült: Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész.
Az alkotó a höveji hímzés viseleten való színvonalas technikai kivitelezéséért különdíjban részesült. Külön dicséret az alkotónak a menyasszonyi kardísz pályamunkáért, mely höveji pókos varrott csipkével díszített, ötletes és igényes darab.
Különdíjban részesült: Kovácsné Pócza Ágnes népi iparművész.
A kiváló technikai kivitelű höveji pókos hímzés újszerű alkalmazásáért különdíjban részesült.

A kiállításon még láthatunk beregi keresztszemes hímzéssel díszített alkalmi ruhát, hozzáillő táskával, valamint kora kalocsai motívummal díszített női blúzokat, mezőkövesdi kuzsu mintával díszített ünnepi kistáskát övvel, tardi keresztszemes kötényeket, palóc nyargalással díszített kötényt, valamint válltáskákat debreceni szűrrátétes díszítéssel.
Gyönyörködhetünk a kiállításon a höveji pókos motívummal díszített: keresztelő ing, női blúz, stóla, nyakékek, boleró és az esküvőre készített gyűrűpárna igényes és elegáns darabjaiban.
Ajánlom mindenki figyelmébe a különleges és egyedi lakástextíliákat is!
Az alkotóknak szívből gratulálok és további jó alkotó kedvet és jó egészséget kívánok!
Fehér Jánosné viselet szakmai bizottság vezetője.
A kiállítás 2016. szeptember 15-ig látogatható a mezőkövesdi Közösségi Házban, Szent László tér 24.
A kiállításról a fotókat Sárospatakiné Fazekas Judit készítette!

3. Kiss Árpádné népi iparművész díjazásban részesült.
A Magyar Kézművességért Alapítvány
„A Magyar kézművesség – 2016. Mennyegző és Kézművesség ” címmel meghirdetett pályázatra beérkezett alkotásokból Július 28-án nyílt kiállítás a Duna Palotában.
Kiss Árpádné debreceni viseletkészítő népi iparművész, a gránátalma paszománnyal készített református palásttal díjazásban részesült. A gránátalma paszomány elkészítéséhez a Debreceni csonka templom úri hímzéses terítője szolgált alapul. Gratulálok a díjhoz!

 

Bereczné Lázár Nóra-Tojásdíszítő Szakmai Bizottság

Festett, karcolt, áttört, hímes tojáscsodák a Duna Palotában
Sikeresen szerepeltek a hazai tojásdíszítők az AMKA nemzetközi kézműves pályázatán

A Magyar Kézművességért Alapítvány (AMKA) 2016. nyarán ismét a Belváros egyik legszebb neobarokk épületében, a Duna Palotában mutatja be nyári országos kiállítását.
A kiállításon való részvételre A Magyar Kézművességért Alapítvány az IPOSZ-szal, a BKIK Kézműipari Tagozatával és számos szakmai partnerével együttműködve
MAGYAR KÉZMŰVESSÉG – 2016 és
MENYEGZŐ ÉS KÉZMŰVESSÉG
címmel kettős, nyílt pályázatot hirdetett hazai és határon túli tárgyalkotók számára.

A pályázatra benyújtott alkotások a zsűri véleményezését követően Budapesten a Duna Palotában kerültek kiállításra.

Gyönyörű alkotásokkal képviseltette magát a hazai tojásdíszítő szakma is.

A kiállítók és alkotásaik:
Bakó Ildikó tojásfestő népi iparművész (Takácsi): Pávák-sorozat (karcolt tojások)
Bereczné Lázár Nóra Magyar Kézműves Remek díjas hímestojás-festő népi iparművész, a Népművészet Ifjú Mestere (Budapest): ’…Ez a világ drága ára, Kinyílt sebjeim rózsája…’ Hagyományos és saját tervezésű csillag motívumok metszett hímes tojásokon
Berszánné Román Erzsébet Magyar Kézműves Remek – díjas tojásfestő népi iparművész (Budapest): Áttört tojások – hímes tojások
Csizy Istvánné tojásfestő népi iparművész (Balatongyörök): Politúros karcolt tyúktojások gencsapáti motívumokkal
Daru Péterné tojásfestő népi iparművész (Bodajk): Mátkapár-nászajándék (Székelymintás strucctojás)
Fekete Ildikó Magyar Kézműves Remek-, Gránátalma- és Junior Príma Díjas hímestojás-festő népi iparművész (Alcsútdoboz): Isten színe előtt – kereszt-variációk hímes tojásokon
Hodnik Boglárka tojáspatkoló (Vanyarc): ’Új élet’, ’Mi magunk’, ’Menyegző’ – patkolt, fémrátétes tojások
Horváth Józsefné 99 éves tojásfestő (Gencsapáti): Politúros karcolt tyúktojások gencsapáti motívumokkal
Miszlang Lajosné fafaragó, tojásfestő (Hosszúhetény): Kifúrt strucctojás
Pillerné Marton Emőke tojásíró, a Népművészet Ifjú Mestere (Budapest): Viaszolt tojás hucul minta alapján, viaszolt maratott tojás és bodza-hagymahéjjal festett tojás, erdélyi minta alapján
Simon Katalin tojásfestő (Cserszegtomaj): Tulipánok a hímes tojásokon

A tárlat ünnepélyes megnyitójára és az eredményhirdetésre 2016. július 28-án került sor.
A vendégeket üdvözölte Újlaki Edina, a Duna Palota kulturális szervezője.
Köszöntőt mondott Semmelweis Tibor, a BKIK Kézműipari Tagozatának alelnöke és Beke Márton, az Emberi Erőforrások Minisztériuma Művészeti és Közösségi Művelődési Főosztályának vezető-helyettese.
A kiállítást megnyitotta: Németh László, az IPOSZ elnöke.
Közreműködött a Metzker Kamaraegyüttes.

A tárlatot a nagyközönség a Duna Palota Klementina és Falk Miksa termeiben (Budapest, V. kerület, Zírnyi u. 5.) 2016. július 29. és augusztus 28. között tekintheti meg.

INFO: www.dunapalota.hu, www.amka.hu

Bárány Mara-Szálasanyag Szakmai Bizottság

Az idei nyári táborok bőséges lehetőséget nyújtottak a vessző, szalma, gyékény, és csuhéfonást megismerni vágyóknak, és azoknak, akik már, mint haladó tanítványok, szerették volna ismereteiket bővíteni. Néhány példa a sok közül:

A Duna-Tisza Közi Népművészeti Egyesület immár hagyományosan Tiszaalpáron rendezte meg a kosár,-és szalmafonó táborát. Csáki Ildikó vezetésével felnőttek és gyermekek készítettek szalmából aratókoszorúkat, azok elemeit, valamint játékokat, fülbevalót, hajcsatot.

Kanalas Jánossal hagyományos kosárféléken kívül modern kosarakat is lehetett fonni. Készült például biciklire szerelhető fedeles kosár is.

A Zala Megyei Népművészeti Egyesület táborában Dulics Margit tanította a kosárfonást héjas és hántolt veszőből. A 10 főből álló csapatban kezdőkkel és haladókkal dolgozott. Arra törekedett, hogy a kosárfonás egyes fázisait – az aljakat, füleket, szegéseket – jól begyakorolják. Készítettek gyümölcsös, gazdasági, és bevásárló kosarakat is. Horváth Éva a székkötést tanította sással, Mármarosi Máriával szalma csigát, aratódíszeket fonhattak az érdeklődők.

A Békés Megyei Népművészeti Egyesület Békéscsabán megrendezett tábora gazdag kínálatában lehetőség volt a csuhé, gyékény és sásfonással is megismerkedni. Bárány Mara a gyékénypárna és ponyva szövését, a csomózott csuhékosár és a sásszőnyeg készítését tanította, lehetőség volt a csuhélevelek növényi festésére, és ékszerek, játékok készítésére is.

A Hagyományok Háza OKJ. tanfolyamának első és másodéves kosárfonó hallgatói  Jászboldogházán táboroztak. Kovács Zoltán oktató segítségével az első évesek ovális bevásárló, és japán kosarat, a másodévesek szögletes piknik kosarat és békési kenyeres kosarat készítettek.

Az „Élő Hagyomány Alapítvány” családi táborában, Szajolon nagy érdeklődés mellett (20 ember) szintén Kovács Zoltán tanította héjas vesszőből a gyümölcsös, gazdasági kosárfonást, és az üveg bekötést is.

A Hagyományok Háza gyékény, szalma, csuhé tanfolyamának végzős hallgatói Budaörsön Bárány Mara irányításával a vizsgafeladatot, a gyékény székülőkét és kalapot készítették el.

Az Orfűi Kézműves Egyesület idei programjaiban a gyékény és vesszőfonás is szerepelt. Az egyesület alkotóházában gyönyörű környezetben ismerkedhettek meg az érdeklődők a gyékénnyel bekötött szék munkamenetével, és a hagyományos zöld vessző paraszti alkalmazásaival.

Székesfehérváron az M-ART és a Művészetek Háza szervezésében a Mesterségek Házában került megrendezésre a „Négy Mesterség Fortélyai „című tábor. Az egy hetes tábor a nemezelés és a bőrözés mellett, alkalmat adott a csuhé és sásfonással való mesterkedésre is. A kedvelt helyszínen évek óta visszajáró „mag” mellett, mindig van új érdeklődő is. A sáskilépő és gyékénykosár készítését, a csuhé, gyékény és sásékszereket, játékokat Bárány Mara tanította.

Fazekas Ferenc-Fazekas Szakmai Bizottság

Július utolsó hetében a válaszúti Kallós Zoltán Alapítvány családos táborban az agyagozással és korongozással ismertette meg a résztvevőket Fazekas Ferenc nádudvari fazekas szakoktató és testvére, a szakkörvezető Erzsébet. Munkájukat Füleki Kinga, a nádudvari szakiskola tanulója segítette.A legnagyobb izgalmat most is a kemence kibontása, a készített tárgyak kiszedése jelentette. A  tábor lakóit a Nádudvarra jellemző díszítési móddal, a sikálással is megismertették az oktatók. Az egyik táborozó munkája van a képen.