Szakmai Bizottságok eseményei

Szakmai Bizottságok eseményei

Fehér Jánosné-Viseletkészítő Szakmai Bizottság

1. Lovászné Juhász Rita Népművészet Ifjú Mestere, Népi Iparművész hímző, csipkeverő, szövő és viseletkészítő, valamint a mátrafüredi Palóc Babamúzeum Vezetője és a Heves megyei Népművészeti Egyesület vezetőségi tagja.
Lovászné Juhász Rita különleges felkérésnek tett eleget! Június elején elkészült a Hatvany Lajos Múzeum által rendelt Grassalkovics Antal számára készült főúri ruha rekonstrukciója. A kiállítás megnyitón méltatták munkáját, mely állandó kiállítás keretén belül látható a Hatvan története című kiállításban.
Lovászné Juhász Rita számtalan szakkört vezet Heves megyében Detken, Gyöngyösön és Gyöngyössolymoson, ahol már készülnek a nyári szünetre. Hogy az asszonyok ne maradjanak munka nélkül a nyári szünidőre így igény szerint ellátta őket az általuk kért előrajzolt kézimunkákkal.
Detken a Népművészetek Házában, melynek vezetője 2016. június 20-24-ig „kézműves tábort” tartott a helyi iskolások számára. Nagy volt az érdeklődés, több kézműves témában folytak a foglalkozások, amire szakmai foglalkoztatókat is hívott segítségül /agyagozás, grafika, bőrözés, nemezelés, szövés, fonások, népi textil játékok/. Ezen kívül mozgásos népi játékokkal ismerkedhettek meg a gyerekek. A tábor sikeres volt, nagy volt az érdeklődés. A résztvevő gyermekek örömmel vitték haza az elkészült alkotásaikat.
Lovászné Juhász Rita elkészítette a kisnánai Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat felkérésére a „kisnánai menyasszonyi” ruhát, melyet a Bánkon rendezendő palóc találkozóra vesznek fel először. A munkáról digitális dokumentációt kellett készíteni, minden lépést fotóval kellett dokumentálnia és a folyamatról szöveges tájékoztatást is kellett írni.
Mindezekkel párhuzamosan a Palóc Néprajzi Magánygyűjtemény és Babakiállítás, amit üzemeltet, fogadja, a főleg általános iskolásokból álló csoportokat. Az oda érkezőknek tárlatvezetést és mesterség bemutatót is tart. A szövés folyamatával és a csipkeverés technikájával ismerkedhetnek meg a fiatalok. A sok érdeklődő nagy figyelemmel követi a mesterségek fogásait. Jó kapcsolatot alakított ki a Mátrafüreden működő „Cicás-kacus” panzióval, ahová rendszeresen érkeznek különböző fogyatékkal élő emberek is, és egy megállapodás keretén belül ők is megtekinthetik a kiállítást, ahol az igényüknek megfelelő tárlatvezetést is kapnak.
Június utolsó szombatján tartották a „Múzeumok éjszakája” rendezvényt, mely nagyon sikeres program volt. Egy szervezett csoport látogatta meg a Múzeumot, aki a Mátra nevezetességeit járta körbe és ezen kívül egyénileg 5 csoport látogató nézte meg a palócok tárgyi emlékeit és ismerkedett meg viseletükkel.
Lovászné Juhász Rita júliusban és augusztusban is örömmel várja és fogadja a mátrafüredi kiállításra érkező vendégeket.
Szeptembertől pedig újra elkezdődik mind 3 szakkörben a munka és a detki Népművészetek Háza is megnyitja ajtaját a helyi fiatalok előtt.

2. 2016. július 1-én megnyílt a XXVIII. KISJANKÓ BORI ORZSÁGOS HÍMZŐPÁLYÁZAT KIÁLLÍTÁSA
A Kisjankó Bori Hímzőpályázat az egyik legrégebbi múlttal rendelkező pályázat, amely a népi hímzéshagyományokból kiinduló kézművesek számára háromévente nyújt lehetőséget arra, hogy megmérettessék magukat országos szinten.
A pályázat célja a magyar népi hímzések és viseletek hagyományainak megőrzése és továbbfejlesztése, a régebbi, kevésbé ismert területek felkutatása és feldolgozása, továbbá olyan népi iparművészeti hímzések készítése, amelyek mind művészi, mind használati érték szempontjából megfelelnek a mai kor követelményeinek.
A pályázatra öltözködés és lakástextíliák kategóriában összesen 429 pályamunka érkezett be, több mint 100 pályamunkával több, mint 3 évvel ezelőtt.
A szakmai zsűri döntése alapján a beérkezett pályamunkákból, 211 pályamunka kapott zsűri számot.
A Kisjankó Bori Pályázat a legrangosabb pályázat, itt megjelenni és kiállítani rangot jelent!
2016-ban a népművészetünk már nem lehet olyan, mint amilyen volt régen, a 40-es években. Megváltoztak az életkörülményeink, az életmódunk, az ízlésünk és megváltoztak az alapanyagok is. Mégis fontosnak tartom, hogy a régi viseleteink alapján újragondolt viseletek, öltözetek szülessenek.
Öltözködés kategóriában I. díjban, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériumának oklevelét vehette át Angyal Frigyesné népi iparművész és kivitelező csapata.
A hódmezővásárhelyi hímzéssel díszített papi palást, stólával, valamint a papi ruha rendkívül igényesen elkészített, példaértékű pályamunka. A harmonikus színállású díszítmények egyházi textilen való kiváló megjelenítéséért az Alkotók I. díjban részesültek.
Különdíjban részesült: Sárospatakiné Fazekas Judit és Sárospataki Miklós.
Az alkotók a zoborvidéki női ingváll, hagyományos hímző kultúrájában jellemző technikák újrafogalmazásáért különdíjban részesültek.
Különdíjban részesült: Farkas Éva és a királdi Művésztanya Csapata.
Az alkotók Barkósági ruhákkal pályáztak. A jól megkomponált Barkó keresztszemes motívummal díszített ruhák egyszerűségéért és hordhatóságáért különdíjban részesültek.
Különdíjban részesült: Véghné Lőrincz Ágnes népi iparművész.
Az alkotó a höveji hímzés viseleten való színvonalas technikai kivitelezéséért különdíjban részesült. Külön dicséret az alkotónak a menyasszonyi kardísz pályamunkáért, mely höveji pókos varrott csipkével díszített, ötletes és igényes darab.
Különdíjban részesült: Kovácsné Pócza Ágnes népi iparművész.
A kiváló technikai kivitelű höveji pókos hímzés újszerű alkalmazásáért különdíjban részesült.

A kiállításon még láthatunk beregi keresztszemes hímzéssel díszített alkalmi ruhát, hozzáillő táskával, valamint kora kalocsai motívummal díszített női blúzokat, mezőkövesdi kuzsu mintával díszített ünnepi kistáskát övvel, tardi keresztszemes kötényeket, palóc nyargalással díszített kötényt, valamint válltáskákat debreceni szűrrátétes díszítéssel.
Gyönyörködhetünk a kiállításon a höveji pókos motívummal díszített: keresztelő ing, női blúz, stóla, nyakékek, boleró és az esküvőre készített gyűrűpárna igényes és elegáns darabjaiban.
Ajánlom mindenki figyelmébe a különleges és egyedi lakástextíliákat is!
Az alkotóknak szívből gratulálok és további jó alkotó kedvet és jó egészséget kívánok!
Fehér Jánosné viselet szakmai bizottság vezetője.
A kiállítás 2016. szeptember 15-ig látogatható a mezőkövesdi Közösségi Házban, Szent László tér 24.
A kiállításról a fotókat Sárospatakiné Fazekas Judit készítette!

3. Kormányos Lászlóné Szakmai Bizottsági tag hírei:
A Hajdú-Bihar Megyei Népművészeti egyesület Mesterek és Tanítványai címmel rendezett kiállítást. A vándorkiállításon 5 viseletvarró és tanítványa mutatkozott be.
Június 9-től – Július 5-ig Mikepércsen volt látható a kiállítás.
Gyönyörűné Erdei Judit és 25-év alatti tanítványai Szűrrátétes terítőket és viseleteket mutattak be. Kovácsné Szteisz Ági és tanítványa Balogh Anita zsinóros kabátkákkal mutatkoztak be a kiállításon. Kormányos Lászlóné és tanítványa Marczin Istvánné hajdúsági ruhákkal jelentek meg. Ezenkívül csikós öltözetet és konyári női polgári ruhát, gyöngyös és zsinóros Debreceni ruhát és férfi zsinóros öltözetet láthatott a kiállításra ellátogató közönség.
A XXVIII. Kisjankó Bori Országos Hímzőpályázathoz Kapcsolódó VI. Országos Hímzőkonferencia “Hímzés a jelenbe, hímzés a jövőben” Programjának második napján 2016. július.2-án Gyönyörűné Endrei Judit „A szűrtől a szűrrátétig és a mai viseletekig”címmel tartottam előadást.
Az előadó az előadását három tematikus egységre osztotta:
Az első: a szűrök, szűrtípusok rövid ismertetése. Az általános jellemzés után, a bihari posztóvirágos, azaz rátétes szűrök sajátosságait mutatta be az alkotó.
A második részben a szűrök motívumkincsének a lakáskultúrába és a viseletbe való átmentéséről és az e téren legtöbbet tett alkotókról beszélt. Láthatták a bihari szűrrátét színvilágát, mintáit, az alárakásos technikákat, a szélmegoldásokat. Napjaink szűrrátétes alkotóinak alkotásaiból is ízelítőt mutatott be az előadó.
A harmadik egységben, mestere Ifj. Szidor Jánosné úttörő tevékenységére is felhívtam a figyelmet, ahogyan a viseletek területén a mindennapi életbe, próbálta továbbéltetni a szűrök és a szűrrátét motívumait.
Gyönyörűné Endrei Judit saját szakoktatói munkájának legfontosabb célja a szűrrátét minél több emberrel való megismertetésén túl, az utánpótlás nevelése, valamint a szűrrátét élővé tétele a fiatalok használati és viseleti tárgyain való megjelenésével.

Ament Éva-Régi Ritka Mesterségek Szakmai Bizottsága

Véget ért Cegléden, a Ceglédi Galériában rendezett kiállításunk, melyet első konferenciánkat követően rendeztünk. A kiállítás ideje alatt számos múzeumpedagógiai foglalkozás is volt, s rekordszámú látogatója is volt. Ezúton is megköszönjük Cegléd Város támogatását és Détári-Lukács Ágnes mindenre kiterjedő segítségét!

Az Iharos Népművészeti Egyesülettel karöltve rendeztük meg az V. Gömörszőlősi Értékmentő Tábort. Fókuszban első perctől kezdve a Gömör-Torna-vidék templomkazettafestése áll, de az egyre bővülő igények miatt idén a textileseknek is kedveztünk. Kemendi Ágnes növényi festő neve az egész országban fényesen cseng, ha a színekrő beszélünk. Régi, ritka mesterségekhez tartozó kézművesként pedig különlegességekkel is meglepett bennünket, előadásában pedig olyan összefüggésekre is rávilágított, melyek fölött gyakran átlépünk.
Lackfi János, könnyed költői estet tartott a tábor csűrmozijában.
A Pest megyei Kereskedelmi és Iparkamar Kézműves Tagozatának jóvoltából egy kisbuszt kaptunk a tábor idejére, mely igen jó szolgálatot tett utazásaink során, jelentősen lecsökkentve a költségeket.

Bocsi Éva-Viseletkészítő Szakmai Bizottság

2016. július 2-án Bocsi Éva népviseleti babakészítő népi iparművésznek kiállítás nyílt Budapesten a Kiss Áron Játék Társaság kiállító termében a XI. ker. Orlay utca 2/b szám alatt.
A megnyitó résztvevőit Dr. Györgyi Erzsébet a Játék Társaság soros elnöke köszöntötte.
A kiállítást Kósa Klára keramikusművész, a Népművészet Mestere nyitotta meg.
A résztvevőknek Barsi Hajna gyönyörű palóc népdalokat énekelt.
A kiállításon, a babák segítségével megismerkedhetünk Kazár, Vizslás öltözködési szokásaival a XIX. század végétől a XX. század közepéig. Az alkotó viselettörténeti tárlatvezetést tartott, ahol a kiállított több mint harminc baba öltözetéről mondta el a legfontosabb tudnivalókat. A jelenlévők kérdéseire a legapróbb részletekre kiterjedően válaszolt.
A tárlat 2016. szeptember 3-ig látogatható.

Az európai körúton résztvevő clevelandi Regősök tíz napot Kazáron töltöttek, ahol 2016. július 3-i programjuk szerint a gyönyörűséges kazári népviselettel, a régi öltözködési szokásokkal ismerkedtek meg.
A program része volt, hogy a vendégeket felöltöztették a legszínesebbnek mondott palóc népviseletbe.
Bocsi Éva a kedvenc ruháját, féketőjét adta rá az egyik lányra, Erikára.
Az amerikai magyar fiatalok ebben a színpompás helyi viseletben vettek részt a szentmisén.

Ágoston Erika-Bereczné Lázár Nóra – Tojásdíszítő Szakmai Bizottság

Tojásdíszítők sokadalma a II. Országos Tojás Fesztiválon, Kecskeméten

Második alkalommal, 2016. június 17-19-ig került megrendezésre az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület, a Baromfi Termék Tanács – Tojásszövetség, valamint a Hírös Tojás szervezésében Kecskeméten a II. Tojásfesztivál, melyre a Tojásdíszítők Egyesülete is meghívást kapott.
A rendezvény célja volt a tojásfogyasztás népszerűsítése, a tojásmarketing erősítése, valamint bemutatásra került a tojásnak a gasztronómiában, gyógyászatban, művészetben, hagyományokban betöltött szerepe.

Kecskemét főterén az eseménydús hétvégén mindenki megtalálta a neki megfelelő szórakozást és megismerkedhetett a tojás sokoldalú felhasználási lehetőségével.

Egyrészt – a családokra gondolva – számtalan gyermekprogram várta a legkisebbeket. A színpad szintén kínált számukra műsort, koncertet, bohócot és bábszínházat. Kuriózumként a főtér közepén szalmajátszótéren ugrálhattak a városi gyerekek a puha szalmában, mely meg is telt mindennap.

A fesztivál állandó programjaként a Tojásdíszítők Egyesületének tojásdíszítői mutatták be a tojásdíszítés számos formáját az érdeklődőknek.
Az Egyesület 4 sátorban, az alábbi alkotókkal képviseltette magát: Dürvángerné Gál Magdolna, Szűcs Józsefné, Szelesné Kása Ilona, Marton Emőke, Szappanos Józsefné, Gabnai Mária Zita, Ágoston Endréné és Ágoston Erika.

A kissé változatos időjárás ellenére kilátogató nagyszámú közönségtől nagyon sok elismerést és dicséretet kaptak az alkotók.
A gyermekek és a felnőttek egyaránt próbára tehették kézügyességüket, kreativitásukat, és a három nap alatt nagyon sok látogatót vonzott a saját kézzel készített hímes tojás lehetősége.

A résztvevők ezúton is köszönik az Aranyhomok Kistérségfejlesztési Egyesület titkárának: Hamzáné Lakó Juditnak és Pergéné Varga Andrea turisztikai referensnek, valamint segítőiknek, hogy jelen lehettek ezen a sikeres és mozgalmas rendezvényen és mindenben maximálisan segítették részvételüket.

A tojásdíszítők bíznak abban, hogy a jövő évben megrendezésre kerülő III. Tojásfesztiválon is részt vehetnek – Siófok után újra hagyományt teremtve – Bács-Kiskun Megyében a kecskeméti rendezvényen.