Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület eseményei

Pest-Budai Kézműves és Népművészeti Közhasznú Egyesület eseményei

Pest-Budaiként kunhímzéssel az Asztana Expo-n, 2017 aug. 10-17 között

A Pest-Budai Népművészeti és Kézműves Közhasznú Egyesület sok Kárpát-medencei tájegységünkről származó kézművest gyűjtött össze, akik jelenleg Budapesten élnek (pl. Tard, Székelyföld, Nagykunság, Szeged, stb). Én a Nagykunságot képviselem az Egyesületben és a fővárosban – immár kunhímző tevékenységemmel.

Kötődve szülőföldemhez, kun őseimhez, 2012-ben tanultam meg a kunhímzést (szövő és keramikus mesterségem mellett). A Karcagon működő Kunszövetség tagjaként hallottam az Astana Expo 2017 témájáról, a megújuló energiáról, energiaforrásokról – ,,The Future Energy”. Kézművesként elgondolkoztam, mi közöm lehetne nekem egy ilyen energetikai  kiállításhoz… Viszont a magyarral, kunnal rokon kazak nép, s a kun-kipcsak hét az Expo-n nagyon érdekelt, vonzott. Ezért elkezdtem utána járni, hogyan juthatnék ki kézművesként a kunhímzéseimmel. Úgy gondoltam a kun-kipcsak héten jelen kell lennie a kunhímzésnek. Időközben megfogalmazódott bennem, mi közöm lehet a jövő energiájához, a megújuló energiaforrásokhoz. Úgy gondolom az én megújuló, jövőbe mutató energiaforrásom a magyar;  szorosabban a kun néphagyomány ápolása, annak továbbadása (kunhímzés, kunsági népdalok, viselet, karcagi birkafőzés hagyományának népszerűsítése). A jelentkezésem egy szervező cégnél első körben nem járt sikerrel, viszont néhány helyre eljuttattam a portfoliómat az Expo-val kapcsolatban… Sokáig reménytelennek tűnt, hogy az álmom megvalósulhat… Elengedtem… Végül  telefonon megkeresett a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Önkormányzat szervezője, s bár rövid határidővel, de föl tudtam készülni az utazásra.

Kíváncsi voltam, hogy más országok egy ilyen megújuló energia témában bemutatják-e a néphagyományaikat. Vajon a világban ki tartja fontos ,,energiaforrásnak” a hagyományait? Élő kézműves bemutatót – amit én műveltem 7 napig –  nem láttam,  bár az összes pavilont képtelen voltam végignézni, hiszen napi 8 órát ,,dolgoztam” a Magyar pavilonban. Viszont képekben, videókon és egyéb technikai megoldásokkal ötletesen mutatta be néhány ország ősi néprajzi kincseit is. Az óriás kazak pavilon (a nagy Gömb) földszintjén csak a néphagyományt, ősi kazak kultúrát mutatták be, modern, technikai megoldásokkal és installációkkal. A többi 8 emeleten külön-külön a nap, víz, levegő, föld, világűr, stb. energiáját / annak felhasználását mutatták be monumentális eszközökkel.

Ritkaság / szinte egyedi volt az is, amit mi magyarok produkáltunk, hogy a pavilon előtt élő népzene-néptánc- népdaléneklés zajlott minden órában fél órahosszáig. A Terék József tárogatózenekara képviselte a Tápiómentét, majd a Debreceni népi együttes váltotta pár napig, míg elérkezett az ünnepélyes Magyar nap (aug.18), amikor az Expo nagyszínpadán a Jászság Népiegyüttes férfias és páros táncaival csalt mosolyt –örömet a nézőtéren ülő mindenféle nemzetiségű vendégek arcára.

Nagyon nagy arányban kazak emberek látogatják a pavilonokat.  Ők oroszul beszélnek az idegenekkel, ez a hivatalos nyelv, de egymás között kazakul szólnak egymáshoz Nagyon szerényen élnek, de nagyon érdeklődőek. Nem törődnek az anyagi nehézségekkel, fontosabbak az emberi kapcsolatok, s főleg, hogy a magyar rokon néppel találkozhassanak a magyar pavilonban. Nézegetve a kunhímzéseimet, úgy tűnt, hasonlóságot fedeznek fel közte és a kazak motívumok között. Nekem is sikerült néhány mai néviseletet lefényképeznem – néhány néni fölvette és abban látogatta meg a pavilonunkat/ az Expo-t.

Sikerült járnom a Kazak Nemzeti Múzeumban, ahol történeti és néprajzi kiállítást láthattam, valamint egy ,,Szkíták aranya” címűt. Nagyon sok képet készítettem az európaitól oly nagyon különböző épületekről, a belvárosi kézművesek jurtát formázó sátrairól. Az Expo ideje alatt pompás fényárban úszik esténként a város, nappal pedig mindenhol mindenféle objektum/térplasztika, plakát, zászlók az Expo-ra irányítják a figyelmet. Mégis minden apró részletében a hagyományos kazak népi motívumok is ott vannak házak falán, fényreklámon, vagy logo-ként,  egy-egy  rendezvényt hirdetve… Próbáltam mindent, amit lehet magammal hozni onnan képeken…

 Igazán büszkén gondolok vissza Magyarország részvételére ezen az Expo-n. Nem tudunk másmilyenek lenni, különleges értékeket  hordozunk magunkban és viszünk a népek közé – bárhol, bármilyen témához kapcsolódjon is…

Fokozatosan közlöm az élménybeszámolómat: Facebook/N Pádár Ágnes / Kazakhsztánban – AsztanaExpo 2017

Nagy-Pálné Pádár Ágnes