Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

Népművészet hete 2015

2015. november 15-én kezdődött a Népművészet Hete a szőnyi Petőfi Sándor Művelődési Házban, a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület és a Szőnyi Kulturális Egyesület rendezésében. Vasárnaptól-vasárnapig minden napra jutott népzene, néprajzi előadás, népmese, népi játszóház, néptánc, mesterség bemutató vagy éppen szakmai kirándulás. A hetet záró 3 napos VI. Értékmentő konferencia témája a „Tímárok, vargák, csizmadiák és cipészek” mestersége volt, amelyhez az egész heti program illeszkedett.

A Népművészet Hete már hagyománnyá vált Szőnyben, minden évben a Citeratalálkozóval nyitják meg, amelynek házigazdája a Szőnyi Kulturális Egyesület kiscsoportja a Duna Népdalkör és Napraforgók citerazenekar. A találkozót 15 órakor Sárai János önkormányzati képviselő nyitotta meg. 9 fellépő csoportot hallhattak a nézők, Bogláros Citerazenekar Győrből, Besenyői Citerazenekar Zsitvabesenyőről, Nagycétényi Citerazenekar Nagycétényről, Sústya Citerazenekar Naszvadról, Mórinca Citerazenakar Nagykérről, Tatabányai Bányász Dalkör Citerásai Tatabányáról, Biatorbágyról két citerazenekar is jött a Zengődeszka és a Biatorbágyi Citerások és a Napraforgó Citerazenekar Szőnyből. Az előadókat szakmai zsűri véleményezte Borsi Ferenc és Gábor Klára személyében. A csoportok személyes beszélgetés keretében kaptak jó tanácsokat a szakemberektől. A fehér asztal mellett jóízű baráti és szakmai beszélgetések zajlottak.

Hétfőn, gyerekzsivajtól lett hangos a művelődési ház színházterme. A Színes Óvoda és a Bozsik Iskola kisdiákjai a Bűbájos királykisasszony interaktív mesejátékot nézhették meg, a Gábor Klára által vezetett Mocsai Diákszínpad előadásában. A színdarab attól volt izgalmas, hogy a történeteket maguk a gyerekszínészek találták ki és a gyermek közönséget megkérdezve alakították – az óhajokhoz rögtönözve – tovább a cselekményt.

Kézműves Szerdán a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület 4 alkotója tartott foglalkozást. A szőnyi Színes Óvodából és a komáromi Gesztenyés Óvodából összesen 60 óvodás készíthetett papucsot Janka Ferencé textiljáték készítő, oktató, Kopócsi Józsefné fazekas és Nyikus Anna textiles iparművész segítségével, majd a program színesítéseként Páll Zsanett néptáncos vezetésével népdalt, kiszámolót tanultak, népi játékokat játszottak és a néptáncba is belekóstoltak.

19-én „A cipő története” kiállítást Szőnyben művelődési ház Élőterében Nyikus Anna nyitotta meg, aki a Komárom-Esztergom Megyei Népművészeti Egyesület elnöke, a művelődési ház szakmai vezetője. A kiállítás témája a cipő készítése kezdetektől napjainkig, ami szorosan kapcsolódik a hétvégi VI. Értékmentő konferencia témájához. A falra függesztett tablókon látható a cipőkészítés fejlődése és divatja, továbbá Kecskés László helytörténész könyve alapján olvashatunk a komáromi csizmadiákról. A vitrinekben a mai kortárs, bőrből készült cipőket mutatták be a komáromi Mini-Maxi cipőboltnak köszönhetően. A kiállított cipők sajátossága, hogy Magyarországon készültek Budapesten, illetve Csengeren.

Esti programként, szakmai napot is tartottak, ahol Nyikus Anna szövő-hímző népi iparművész tartott saját tapasztalatra, élményre épülő vetített képes, szakmai beszámolót a Milánói Világkiállításról, és arról, hogyan fogadják külföldön a magyar népi kézműves alkotókat.

A Népművészet Hetének szerves része, a hetet záró Értékmentő Konferencia. A KEM Népművészeti Egyesület 2005-ben rendezte az első, komáromi mesterségekre épülő konferenciát, a „Komáromi pingáló asztalosok”címmel. 2005-óta két évente tartanak konferenciát melyek témájául, Kecskés László Komáromi mesterségek könyve szolgál alapműként. Idén így a 6. alkalommal és már a 10. éve rendeztek Értékmentő Konferenciát. Az idei téma a tímárok, vargák, csizmadiák, cipészek mestersége volt. A konferencia megnyitója, mint minden évben a Komáromi Klapka György Múzeumban van, ahol a konferencia témájához kapcsolódva időszakos kiállítást rendeznek, amelynek az idei címe „ A cipőnek meg kell lenni, Komáromba el kell menni… „ A kiállítást Számadó Emese múzeumigazgató és Dr. Perger Gyula néprajzkutató nyitotta meg. A kiállítási tablókon, képeken a komáromi cipészek és csizmadiák életével, munkásságával ismerkedhetünk meg. A hangulatot, a korabeli komáromi képeslap nyomán, Ölveczky Gábor által készített háttér grafika erősíti. A vitrinekben igényesen elhelyezett szerszámokat láthatunk, amelyek még ma is használatosak. A kiállítást, egy berendezett cipészműhely teszi élővé, főleg, hogy a bemutatott szerszámok, tárgyak többségének tulajdonosa Farkas Gyula komáromi cipészmester személyesen is megjelent a megnyitón. Ő a komáromi Farkas Cipészek leszármazottja. Idős kora ellenére napjainkban is készíti és javítja a cipőket. Erről egy videó film is megtekinthető. A kiállítás 2016. április 3-ig látogatható.

A megnyitó után, a Kocsis étterem különtermében a Csevergő Énekegyüttes műsorát élvezhették az érdeklődők.

Szombaton Turi Bálint alpolgármester és Nyikus Anna elnök köszöntőjével kezdődött a konferencia nap. A délelőtt folyamán két előadást volt. Elsőként Számadó Emese, a Klapka György Múzeum igazgatója tartott ismertetőt a komáromi cipészekről, csizmadiákról.

Majd Benő Tamás bőrműves népi iparművész, szakoktató mutatta be a Nádudvari Népi Kézműves Szakiskolát, ahol ő maga is oktató. Az intézményt 1992-ben alapították, később több neves népi kézműves is csatlakozott a tantestülethez. Az iskola büszkén mondhatja el, hogy már számos diákjuk nyert több pályázati díjat és érte el a Népművészet Ifjú Mestere.

Az ebéd után kirándulást szerveztek. A kirándulás első megállója Tatán volt az Angol parkban, ahol a parkbeli séta után a Fischer porcelán kiállítást nézték meg az Eszterházyak nyári lakában, a kiskastélyban. Farkasházy Fischer Mór tatai mesterember volt. Elsőként Tatán fejlesztett ki szülőháza udvarán égető kemencéket, majd elkezdte a porcelán gyártás kikísérletezését. Később a herendi porcelán gyár alapítója, és több éven keresztül az igazgatója volt. A kívül-belül csodálatosan felújított kiskastély méltó helye a híres porcelánoknak.

A következő állomás Naszályon, Vastag Gusztáv tanyája, ahol a kiránduló csapat a sajt készítésének lépéseit ismerhette meg egészen az állat megfejésétől az ehető kész sajtig. Gusztáv és felesége Hajni 96 féle sajtot tud elkészíteni, de vannak saját találmányaik is, amiket csak „Guszta sajtnak” neveznek. A kirándulás résztvevői jót sétáltak a legelőn, kecskéket, birkákat simogattak és nem utolsó sorban finom sajtokat kóstoltak.

A kellemesen elfáradt társaságot zenés vacsora várta. A jó hangulatot a Duna népdalkör és a Napraforgók citerazenekar tagjai alapozták meg. Az est daltanulás, közös énekléssel zárult.

Vasárnap 10 órakor Hubert Erzsébet etnográfus, a NESZ elnökségi tagja, a Hajdu-Bihar Megyei Népművészeti Egyesület elnöke tartott előadást a debreceni tímárokról az 1300-as évektől napjainkig. Az előadásában betekintést kaphattak a hallgatók a tímár céhek életébe, munkásságába, amik a céhek megszűnése után társulatokká alakultak. Megtudhatták, hogy napjainkban is dolgoznak tímárok Debrecenben, a mesterség emlékét egy Tímárház ház őrzi, amiben múzeumot és élő műhelyeket rendeztek be, amelyeket az egyesületük működtet.

A nap második előadója Kovács Attila népi iparművész, háromszoros Európa díjas, aranyérmes cipészmester volt, akitől a csizmadia mesterség, csizmakészítés folyamatának fortélyait, cipész szerszámokat ismerte meg a közönség. Elhivatott fiatal mester, aki az utánpótlás nevelésében is intenzíven részt vesz.

A nap harmadik előadója Horváth Tibor a Népművészet Mestere cím tulajdonosa, tiszafüredi bőrműves népi iparművész, munkásságáról és a Tiszafüredi Bőrműves Alkotóházról tartott ismertetőt, amelyet ő működtet.

Az előadások után a mesteremberek gyakorlatban bemutatták mesterségeiket, sőt a közönség ki is próbálhatta azokat. Készültek kis bőrszütyők, mintázott karkötők és a textilesek örömére kötött, horgolt technikával házicipő készítést is tanulhat.

A konferencia látogatójaként üdvözölhettük Fenyvesi István cipészt, aki bonyhádi cipészdinasztia tagja, megörvendeztette a szervezőket bemutatott cipőivel és régi cipész relikviákkal.

A KEM Népművészeti Egyesület következő, VII. Értékmentő Konferenciája 2017-ben lesz, melynek témája a hajóácsok mestersége lesz.