Heves Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

Heves Megyei Népművészeti Egyesület eseményei

  • Szakmai konferencia Egerben: 2014. május 27-én Egerben Szakmai Konferenciát szerveztünk  a Bartakovics Béla Közösségi Házban. „Bútorkészítők  Észak-Keletmagyarországon” címmel Dr. Veres Gábor etnográfus, főiskolai docens tartott igen érdekfeszítő előadást. Többek között beszélt a nógrádi áttört parasztbútorok kialakulásáról és készítéséről. Egy korabeli felvételt is meghallgattunk, Lőrinc Pál 1902-ben készített bútorokról, hogy mit is ábrázol, mesél. Megismerhették a jelenlévők a különböző céhek pecsétnyomóit, gyönyörködhettünk 1902-ben készített áttört bölcsővel, székkel, paddal, ácsolt ládával, szekrénnyel stb. Megtudtuk ezeknek a bútoroknak az átszabását is, pl. egy esztergált lábbal készített bölcső 2 Ft volt, egy kétszemélyes nyoszolya ugyancsak ennyibe került. Elhangzott továbbá, hogy az egri bazilika makettjét Gógh János 1832-ben készítette, s ez a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében található. Erdész Judit Mária az „ÚJRA ÖLTÜNK és ÖRÖKÍTÜNK” Heves Megyei mintaprogramot mutatta be. Sikeresen működtek a szakkörök, mind az 5 településen. A tanfolyam végén kiállítás keretében került bemutatásra a sok-sok szép kézimunka. A szakkörök közösségépítő jellegét tükrözi, hogy tovább folytatódnak a foglalkozások. Egerszóláton már a hét folyamán találkoznak a hímző lányokkal, asszonyokkal. Dr. Csiffáryné dr. Schwalm Edit néprajzkutató a tárgyalkotó népművészet értékeiről tartott színes, élvezetes előadást. Kiemelte többek között, hogy nagyon fontos a palóc népművészeti alkotások népszerűsítése. A megyei és a helyi értéktárakba kerüljenek be a népművészek, a népi iparművészek, akik tovább örökítik alkotásaikkal a népművészeti értékeket.

Foto_1_2

  • „Nyitott műhely” 2014. május 7. Tiszafüred: A Heves Megyei Népművészeti Egyesület „Nyitott Műhelyek” címmel egy sorozatot indított el azzal a céllal, hogy egy–egy kézműves mesterséggel, egy-egy népművésszel, népi iparművésszel alkotás közben ismerkedjenek meg az érdeklődők. A program során az alkotóművész bemutatja műhelyét, alkotásait, valamint előadást tart az általa képviselt szakágról. Ezúttal a tiszafüredi Bőrműves Alkotóházba vártuk az érdeklődőket, aholHorváth Tibor bőrműves, a Népművészet Mestere és felesége, Horváth Tiborné Csanálosi Katalin népi iparművész tevékenységét ismerhették meg. Alkotásaik hűen őrzik az archaikus népi kultúra motívumkincsét. Általában marhabőrből, marha lábszárcsont és szaru felhasználásával, rátétek, szironyozás és ványolásos technika alkalmazásával dolgoznak. Tárgyaik sok-sok kézimunkával, kis szériában készülnek. Horváth Tibor nemcsak táborokban, tanfolyamokon oktatja a népi bőrműves kismesterséget, hanem 1994 óta alapfokú művészeti iskolákban, felnőtteknek szerveződő bőrműves szakmai képzéseken a mesterség hivatásszerű továbbadásával is foglalkozik. A látogatók bepillantást nyerhettek a bőrműves ősi kultúra világába, megismerhették, hogyan dolgozzák fel az archaikus népi kultúra motívumkincseit a mai igények szerint.

Foto_2_2

  • Kirándulás Rozsnyóra: Egyesületünk a Rozsnyón látható palócföldi faragott ládák kiállítása kapcsán szervezett felvidéki kirándulást tagjainak. Rozsnyóra érve a Bányászati Múzeum tárlatait tekintettük meg. A múzeum udvarban éppen nyílt nap volt, ahol helyi kisiskolások magyar nyelven gyönyörűen énekeltek, szavaltak mondtak meséket, a közönség nagy örömére. A várost Csobádi József múzeumigazgató úr idegenvezetésével nézhettük meg.  A faragott, festett ládák egy gyönyörű kiállításon kerültek bemutatásra, ami ismét bizonyította, hogy a határok nem választhatják el, ami összetartozik. Következő állomás Betléren, Andrássy kastélya volt. A gyönyörűen helyreállított kastély és berendezése bepillantást engedtek a monarchia régmúlt világába. Utunk utolsó állomása Krasznahorkaváralján található Andrássy mauzóleum volt, ahol Andrássy Franciska és Dénes alussza örök álmát. Az épület egyediségét elsősorban a korakeresztény, ókeleti elemek és a szecesszió formáinak művészi ötvözése adja. A mauzóleum elől búcsúzóul feltekinthettünk a tűzvész miatt elpusztult, jelenleg felújítás alatt álló várra. Búcsú dalunk igazsága most is cseng bennünk: „… olyan kihalt, olyan árva, Krasznahorka büszke vára…”

Foto_3_2