Fehérvári Kézművesek Egyesületének eseményei

Fehérvári Kézművesek Egyesületének eseményei

  • A NEMZETI TEHETSÉG PROGRAM – A magyar kulturális örökség megőrzését, a hagyományok és a népi kultúra ápolását felvállaló tehetséggondozó programok támogatása című pályázat (NTP-MKÖ-13) keretében a Fehérvári Kézművesek Egyesülete székesfehérvári középiskolás tanulók részére 3 napos népművészeti bemutatót tartott 2014. március 26-28 napokon az egyesület alkotóházában. Az esemény szorosan kapcsolódott a Fehérvári Kézművesek Egyesülete szakköreinek szakmai munkájához. A gyakorlati napokon hímzés, szövés, csipkeverés és nemezelés technikai alapjainak elsajátítása szerepelt.

    A Fehérvári Kézműves Egyesület alapszabályában megfogalmazott egyik alapfeladat a magyar népművészet, ezen belül a helyi értékek továbbéltetése a fiatalabb korosztály számára. Ez a célkitűzésünket nagyon fontosnak tartjuk, és az eddigi szakmai tevékenységünk is ezt mutatja. Jelenleg egyesületünkben nagyon erős a népművészeti textilszakmák jelenléte, szakköreink a szövés (vászonszövés és gyapjúszövés), csipkeverés, hímzés és nemezművességben működnek.

    A 3 napos szakmai programban 14 – 18 év közötti középiskolás fiatalokat kerestünk meg azzal a céllal, hogy megszerettessük velük a népművészeti szakmákat úgy, hogy később visszajöjjenek szakköreinkbe. Feladatunknak éreztük azt is, hogy nemcsak megszerettetjük a népművészetet, hanem esetleg irányt mutatunk a későbbi pályaválasztásukhoz is.

    A programban a Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola érdeklődő diákjai vettek rész Borosné Rádl Izabella pedagógus vezetésével.

    A tanárnő évek óta tagja a Fehérvári Kézművesek Egyesülete szövőszakkörének, aktívan részt vesz az egyesület programjaiban. Tanítványai közül többen érdeklődtek a kézművesség iránt, ezért nekik példát mutatva, vett részt Borosné Rádl Izabella a „4 szakma – 4 csoport” elnevezésű programban. Szervező és kapcsolattartó szerepet töltött be a középiskola vezetése, a középiskolai fiatalok és az egyesületi szakmai vezetők között.

    Az alkotó napokon sokféle textil munkákat készítettek a diákok kézműveseink vezetésével. Bálint Zsuzsa csipkeverésre, nemezelésre, Tóthné Albrecht Anikó hímzésre, varrásra, Szenczi Jánosné szövésre, körmönfonásra,tanította a fiatalokat.

    Célunk az volt, hogy mindenki kész alkotással, sikerélménnyel távozzon el a 3. nap végére, továbbá ezzel hozzájárultunk ahhoz, a fiatalok ráébredjenek arra, hogy a szabadidőt hogyan lehet hasznosan eltölteni.

  • “Tojásfestő maraton” családi programunkon 2014. április 12-én 10 – 22 óráig várták kézműveseink az érdeklődőket a Fehérvári Kézművesek Egyesületének házában. Húsvéti hangulat volt már az udvaron is, bent a feldíszített házban fonott kalács illatozott.

    Igazi családi nap volt, gyerekek nagymamával, szülőkkel érkeztek, de felnőttek is betértek hozzánk. Berzseléssel, írókával díszítették a hímes tojásokat, a hagymahéjával színesített vízben a barna árnyalatai lettek.

    A tojásfestés mellett húsvéti ajándékok, lakásdíszek is készültek és az udvaron vásárolt kosárkában a gyerekek boldogan vitték haza munkáikat.

  • Kézműves napok Pusztinán a Magyar Házban

    A pusztinai Magyar Ház és Székesfehérvár város Polgármesterének felkérésére egyesületünk három tagja – dr. Gulyás Antalné, dr. Gulyás Antal és Radetzky Jenőné – 2014. április 10-től, a tavaszi szünetben kézműves gyerekfoglalkozásokat tartottak a moldvai magyar gyermekeknek.

    Egy héten át 9-14 óráig készíthettek szövött, varrott textileket dr. Gulyás Antalné vezetésével, a bőrmunkákat dr. Gulyás Antaltól sajátították el, Radetzky Jenőnével hímes tojás festettek, díszítettek mézeskalácsot, festhettek fára.

  • XI. Tűzzel-Vassal Fesztivál

    Június 21-én, szombaton, egy napra, ismét élővé vált a Rác utca, ahol hajdanán kicsi nádfedeles házaikban éltek a város mesteremberei, a vargák, a csizmadiák, a cipészek, szíjgyártók, csapók, szűcsök, szűrsza­bók.

    Az 1980-as évek végén indult a város részéről egy kezdeményezés – meghagyni az utcát eredeti állapotában. A Skanzen egyik épületét kapta meg a várostól a Fehérvári Kézművesek Egyesülete.

    Ezen a napon egy nagyon sok programmal megtűzdelt fergeteges szombatot töltöttünk együtt.

    Reggel 10 órakor a vadászok kürtjele után az egyesületünk elnöke köszöntötte a jelenlévőket, majd Brájer Éva alpolgármester asszony megnyitotta a XI. Tűzzel-Vassal Fesztivált. Megnyitó beszéde után a Magyarországi Kovácsmíves Céh vezetője is köszöntötte az egybegyűlteket. Majd az alpolgármester asszony Viza Attila, Palotaváros képviselőjével együtt felszögelték a fesztivál emléktábláját a rendező, Fehérvári Kézművesek Egyesülete házának kapujába. Ezzel kezdetét vette a fesztivál.

     Az idei év fő témái:

    –        a vadászkések

    –        kapcsolódás a Szent László év városi programjaihoz

    –        megemlékezés az I. világháború kitörésének 100. évfordulójáról

    A három nagy témához kapcsolódott ezen a napon minden előadás, bemutató, kiállítás, gyermekprogram.

    A Rác utca teljes hosszában a késes és késkészítő mesterek sátrai sorakoztak. Az ország minden tájékáról, sőt Szlovákiából és Csehországból is érkeztek mesterek, hogy bemutassák azokat a késeket, fegyvereket, melyeket készítenek,

    A Fehérvári Kézművesek Egyesületének kézművesei a szerb ortodox templom udvarán állították fel sátraikat. Az árnyékos templomkertben állt a nagy színpad is, ahol előadások, mesemondás és táncbemutató szórakoztatta a látogatókat. Sokak érdeklődését felkeltette Dr. Varga Tibor történész Szt. Lászlóról tartott előadása, vagy a Diana Vadászhölgy Klub beszámolója a női vadászokról. A kicsik figyelmét pedig Kassowitz László mesemondó és a Kereplő Színház társulata kötötte le.

    Az idei év újítása volt, hogy a Rác utcában lévő tájházak udvarát kinyitottuk és minden udvarba valamilyen látni valót szerveztünk.

    Korabeli kovácsműhelyt tekinthettek meg, a bátrabb férfiak kipróbálhatták, milyen a borbély-székbe ülni és leborotváltatni szakállukat. (Mindenki épségben tért haza).

    Másutt sajtot, mézet, bort vásárolhattak, megint máshol kovács-bemutató szórakoztatott.

    Talán legnagyobb sikere az asszonyműhelynek volt. Bár a kovács- késes szakma inkább a férfiakat érdekli, de sok hölgylátogatónk is volt, így kézműves asszonyaink nem pihentek, egész nap bemutatót tartottak és az érdeklődőket bevezették az egyes szakmák alapjaiba. Lehetett gyöngyöt fűzni, szőni, bútort festeni, varrni, végül, aki nem ismerte a mosás hajdani fárasztó mivoltát, az most kipróbálhatta – szerencsére csak egy kis babaingen.

    Kiállítást rendeztünk be az egyik házban kézműves társaink magángyűjteményéből, ahol régi szőtteseket láthattak az odalátogatók. A legrégebbi darabba az 1881-es dátumot szőtte bele hajdan a gondos asszonykéz.

    A korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal berendezett nyitott kéményes tájházat is sokan látogatták.

    A Baba-mama világban az apró gyerekkel érkező szülők megpihenhettek, volt pelenkázó, az árnyékban padok, asztalok és játszósarok is. A nagyobbacska gyerekeknek kézműves foglalkozást tartottak az egyesületünk tagjai.

    A bátor lányoknak és fiúknak lovagi- és vadász-próbákat szerveztünk. Az ügyeseket a végén lovaggá illetve vadásszá avatták, volt, aki mindkettő címet elnyerte.

    Köszönetet mondunk minden támogatónknak, akik hozzájárultak ehhez a sikeres és szórakoztató naphoz.

    További képek www.fehervarikezmuvesek.hu és a Facebookon: Kézművesek Háza

     

  • Gyapjú feldolgozás alapismeretei – gyakorlati foglalkozás

    Taliándörögdön a Gyapjúfesztiválon, ismerkedtünk meg Nagy Tiborral, aki saját tanyáján –http://nagybirtok.hu/index.html

    – próbálja megmenteni a kipusztulóban lévő régi magyar háziállatokat. Többek között, mint kiderült, két birkafajtát is tart: a fekete fejű cigáját és a ciktát.

    Évről-vére nyíratja az állatokat, de bundájuk nem kellenek senkinek, illetve nagyon alacsony áron akarják felvásárolni. Végül úgy döntött, hogy akkor inkább nem adja el.

    A Gyapjú fesztiválon vendég előadóként megjelent Nagy Tibor, valamint a Fehérvári Kézművesek Egyesületének elnök asszonya Szenczi Jánosné és lelkes kis szövős csapata ott találkoztak. A szövősök olyan érdeklődéssel fordultak, az ötlethez, hogy Nagy Tibor meghívott minket tanyájára, felajánlva nekünk az ott lévő gyapjút, próbáljuk meg, mit lehet kezdeni vele.

    Megérkezvén azt sem tudtuk, honnan közelítsük meg, mivel két települést szinte összekötve, de a lakott területtől távol húzódik meg a Nagy-birtok. Egyik meglepetés a másikat érte. Villany, víz, és gázvezeték természetesen nincs a tanyán – de van napelem, jól szigetelt svéd mobil ház, internet és sok legelő, sok állattal. Van csend, nyugalom, csodálatos dombok, …és gyönyörű nyári idő fogadott minket. Először is a sok állatot néztük meg: volt, amit közelről, de volt, amit csak távolról, autóból, üvegen keresztül, mivel fialási időszak van, s a tehenek védik borjaikat. Láttunk ménest, bivalyokat, szürkemarha csordát, birkanyájat, kecskéket és sok-sok kutyát.

    Mint kiderült, a gazda is csak akkor tudta pontosan a számukat, mikor már név szerint sorba vette őket. Ezekkel nem minddel találkoztunk – szerencsére. Némelyike még a gazdának sem engedi meg, hogy simogassa.

    Legtöbbjük bukovinai pásztorkutya, okos, folytonosan figyelő szemekkel kísértek minket.

    Ezek után megmutatták a fészerben összegyűjtött birkabundákat. Ha azt mondom rengeteg volt, ezzel nem tudom kifejezni a mennyiségét, bár csak nekünk sok – ez még nem ipari méret.

    Kiválogattuk, milyen fajtájú és minőségű gyapjút akarunk kipróbálni, nagy zsákba tettük, egy kis Suzuki után kötve bevonszoltuk a tanyára. Ott kezdtük a bundák első nagy válogatását, kiszedni belőle, ami használhatatlan, meleg vízben első mosás utána hidegvízben a második, végül öblítés és kiterítés száradni. Közben állandóan szedegettük belőle a gazt, a növényi maradványokat, minél kevesebb maradjon benne, s minél tisztább gyapjút kapjunk. Bár többen voltunk, mégsem végeztünk, viszont nagyon-nagy esélyünk van a lottó ötösre. Remélem, valaki közülünk kihasználja az alkalmat. (aki nem érti miért, az vesse be a fantáziáját, vagy elmondom szóban )

    Sokat dolgoztunk, jól elfáradtunk… tervezzük a további munkákat…, a gyapjút mosás után a feldolgozás további fázisainak vetjük alá: kártolni fogunk, fonni, festeni, s végül a magunk előállított gyapjúfonalat fogjuk megszőni.

    Reméljük, jó együtt működést tudunk kialakítani Nagy Tiborral és családjával. Az eddigi segítségért is köszönetet mondok a Fehérvári Kézművesek Egyesülete szövőseinek nevében.

    További beszámoló: http://harmat-cseppek.blogspot.hu/2014/06/ciktas-kaland-tuzkovesborc-tanyan.html

  • Befejeződött a kosárfonó tábor a Fehérvári Kézművesek Egyesületének szervezésében. Köszönjük Tolvaj Csaba népi iparművésznek és Kiss Róbert kosárfonó mesternek, hogy segítségükkel míves, szép tárgyakat készíthetett el minden résztvevője a tábornak.

A tábor támogatója:

NKA

Nemzeti Kulturális Alap

www.nka.hu

NKA igazgatosaga

Népművészeti Egyesületek Szövetsége