“Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése az EFOP-4.1.7-16” projekt

“Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése az EFOP-4.1.7-16” projekt

A Népművészeti Egyesületek Szövetsége (NESZ) 36 éves múlttal, országos hatókörrel és határokon átnyúló szakmai kapcsolatokkal rendelkező civil szervezet 58 tagszervezettel, 4559 fős tagsággal. Legfontosabb célja a hagyományos magyar és a Magyarországi nemzetiségek népi kézművesség értékeinek megőrzése, támogatása. Stratégiai partnerségben végzi munkáját a területet irányító országos szervekkel. Kapcsolatrendszere, önkéntes bázisa széleskörű.

A NESZ, egyeztetve tagszervezeteivel az alábbi véleményeket, javaslatokat fogalmazza meg a felhívás kapcsán:

A NESZ örömét fejezi, hogy hosszú évek után ismét lehetőség nyílik a „Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése az EFOP-4.1.7-16” projekt keretében a népi kézművességnek helyet adó terek, termek alkotóházak és eszközrendszer fejlesztésére. Indokolja ezt az is, hogy ma Magyarország 3155 településnek mindössze 27 %-án találjuk meg a népi kézművesség képviselőit. A népi kismesterségek mesterségbeli elméleti ismereteinek és gyakorlati jártasságainak elsajátítása permanens feladat, nélküle ez a tudás, feledésbe merül. Ezt jól szolgálhatják a támogatással létrejövő, bővülő, felszerelendő terek, műhelyek, s kiemelten a regionális szerepkörű kézműves alkotóházak.

Észrevételek, megjegyzések a felhíváshoz:
– A felhívás értelmében a projektekre megítélhető támogatás mértéke „5 millió Ft – 230 millió Ft közötti vissza nem térítendő összeg”. Megjegyezzük, hogy a felhívásban részletezett tételek egyike sem éri el az előzőekben leírt nagyságrendet, jelenleg a könyvtárbusz kapja a legmagasabb támogatást 130 millió Ft. Javasoljuk a regionális szerepű népi kézműves alkotóház támogatási keretének növelését, legalább a könyvtárbuszhoz hasonló összegre Indokoltságát erősíti, hogy potenciálisan több helyen műemléki, vagy a település szempontjából védett épületben is működik, vagy jöhet létre, vagy bővíthető az alkotóház. Ugyanakkor nem javasoljuk, hogy a 130 millió Ft-ot meghaladó összeget kapjon egy-egy pályázó.

– A Kulturális intézmények tanulást segítő infrastrukturális fejlesztése három nagy szakterületet érint – könyvtár, múzeum, közművelődés. Látszatra az élethosszig tartó tanulás infrastrukturális feltételei azonosak, de ez – a feltételrendszert tekintve – teljesen különböző lehet a különböző szakterületeken. A pályázati felhívásból is kiderül, hogy a három szakterület elkülönült fejezeteket kapott, ez vonatkozik a fejlesztés irányaira, az indikátorokra, a beszerzendő eszközökre, stb. Ebből adódóan a bírálati szempontok sem egységesek, megnehezítve majd a döntést. Javasoljuk, hogy a szakterületeknek megfelelően külön-külön kerüljön kiírásra, értékelésre (a szakterület speciális szakmai szempontjaival) három pályázat, elhatárolt támogatási kerettel.

– Mindenképpen fontosnak véljük a támogatási keret nagyságának szakterületenkénti meghatározását mind egy felhívás, illetve esetleges három (szakterületenként elkülönülő) felhívás esetében is.

– 10. oldalon a 3.1.1.1 pont, 2. alpont alábbi megfogalmazása véleményünk szerint diszkriminatív, vagyis kizárja mindazokat az önkormányzatokat, közművelődési intézményeket, népi kézművességgel foglakozó civil szerzeteket, akik eddig gazdag népi kézművességet, ezen a területen non formális és informális képzést valósítottak meg, elláttak térségi feladatokat is, de nem működtettek alkotóházat. „…..erősítő tevékenységeket is végző, működő népi kézműves alkotóházak bázisán létrejövő intézmény, illetve létesítmény kialakítása.”
A fenti mondat helyett a következőt javasoljuk: „…..erősítő tevékenységeket is végző, működő népi kézműves szervezetek bázisán létrejövő intézmény, illetve létesítmény kialakítása.” . (A könnyűzenei terület esetében is így szerepel a megfogalmazás, azaz így lenne következetes a felhívás!)
Ugyanaz fordul elő a 15. oldal SZE-2 (2. tábla), az eredmény leírásánál.

– A fentiekkel összhangban javasoljuk módosítani az alábbiakat is. A jelen felhívásban az található, a „4.1. Támogatást igénylők köre” pontjában, az alkotóházaknál a jogosultsági szempontnál szerepel a „Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlapon adatot szolgáltatott az alábbiak szerint: 3.2 táblázat: A tevékenységet ellátó önálló, egyfunkciós helyiségeinek száma 13. sor Alkotóház székhelyen vagy telephelyen mezőkben adatot szerepeltetett (…)” Javaslatunk a felhívási szöveg módosítására: megállapítható legyen a Jelentés a 2015. évben folytatott közművelődési tevékenységekről” elnevezésű, 1438-as számú statisztikai adatlap alapján, hogy a szervezet fő tevékenysége a népi kézműves tevékenység.

– Nehezen értelmezhető a 3.4.1.1 pontban megfogalmazott igényfelmérés. Az alkotóházak esetében kiknek az igényeit mérjük fel. Lakosság, iskolások, közművelődési intézmények, oktatási intézmények, népi kézművességgel foglalkozó szervezetek, munkaadók stb.? Javasoljuk az igényfelmérés helyet szakmai koncepció leírását.

– A felhívásban pozitívnak tartjuk, hogy figyelembe veszi az e területen kialakult társadalmi sokszínűséget, hogy elfogadja a különböző tulajdonviszonyokat – többek között a tartós, a fenntartási időszakra is kiterjedő tartósan működtetésre átadott magántulajdont is – a fejlesztendő épületek esetében. A felhívásban ezen a területen több ellentmondás fedezhető fel, amelynek szükséges a pontosítása.
4.1. Támogatást igénylők köre: „… közművelődési megállapodással rendelkező és legalább a támogatási kérelem benyújtásától számított 12 évre vonatkozó bérleti szerződés keretében, a fejlesztés megvalósítására alkalmas ingatlannal rendelkező civil szervezet, nonprofit gazdasági társaság,”. Ugyancsak a 33 oldalon a fenti meghatározás részletezésénél már ez szerepel „……közművelődési megállapodással rendelkezik és közművelődési intézményt tart fenn, vagy közművelődési közösségi színteret működtet vagy rendelkezik legalább a fenntartási időszakra és az azt követő 5 évre (azaz legalább 10 évre) vonatkozó bérleti szerződés keretében, a fejlesztés megvalósítására alkalmas ingatlannal.” A 48. oldalon „Építéshez kapcsolódó költség a következő feltétellel: a projektgazda által bérelt ingatlanon végzett építés, átalakítás bővítés költsége kizárólag abban az esetben számolható el, amennyiben az ingatlan tulajdonosa és a projektgazda között a projekt megvalósítási és legalább az 5 éves fenntartási időszakára szóló bérleti szerződés benyújtásra került a támogatási szerződés megkötéséhez.” Ez a mondat 2 év megvalósítást 5 év fenntartást jelent, vagyis 7 éves bérleti szerződést.

– 3.1.1.2 pont 6. alpontjában elírás van a 2. és 4. tevékenység, helyesen 2. és 3. tevékenység, vagyis erre vonatkozik, hogy tevékenységek esetében régiónként 1-1 intézmény vagy szervezet részesül támogatásban.

– Ellentmondást tapasztalható a 3.8 pontban, amely 30 oldalon a következőt írja: „…továbbá a fenntartási időszak végéig vállalja évente minimum 3 nem formális tanulási program megszervezését és lebonyolítását” a 31. oldal a fentieken túl megfogalmazásban pedig ez áll: “… 5 félét és összesen legalább 5 programot kötelező megvalósítani” Javasoljuk, hogy a 30. oldalon a 3 nem formális tanulási program, helyett legyen 5 féle. A 31 oldalon, pedig ne a fentieken túli kifejezést használja a felhívás, hanem a fenti tevékenység részletezését.

Budapest, 2016. szeptember 29.

Pál Miklósné
Népművészeti Egyesületek Szövetsége
elnök