Délvidéki tanulmányút – 2015

Délvidéki tanulmányút – 2015

Péter Szidónia

A tanulmányút célja: a Dél-Vidék: Észak-Bácska, Duna-mente és Nyugat-Bácska területén lévő néprajzi értékek megismerése, tapasztalatszerzésre és a látottak magyarországi hasznosítására.

2015. 04. 17. péntek

Hubert Erzsébet a Népművészeti Egyesületek Szövetsége részéről köszöntötte a Planetáriumtól induló busz 46 utasát, majd Gyulay Mária rövid programismertetőt tartott.

A vajdasági Autonóm Tartomány, területe 21.000 négyzet km Szerbia kis 2 millió fő lakja.

Újvidék (Novi Sad) a fővárosa hat hivatalos nyelv van érvényben tartományon belül:- magyar, román, szerb, horvát, vajdasági ruszin és szlovák.

3 fő tájegysége:

Bácska: Duna-Tisza köze.

Bánát: Tiszától a Román határig.

Szerémség: Duna-Száva közötti rész.

Jelen utazásunk célja a bácskai területek bejárása. Vajdaság zászlajában a három csillag a három tájegységet jelöli. Területe síkvidék, csak a Dunától délre vannak kisebb lankák és dombok. Legmagasabb hegye a Fruska Gora 361 m, régen Köles hegynek hívták, most Tarcal hegység a neve. A hegytől délre terül el a Deliblátói sivatag, melyet Európa Szaharájaként is emlegetnek. Korábban hársfaerdőt telepítettek a futó homok megfékezése céljából. A helyi közösségek sokfélesége vallási szempontból is megmutatkozik. Vannak pravoszlávok, evangélikusok, zsidók, görög keletiek, római és görög katolikusok.

A határhoz érkezve a csoporthoz csatlakozik Raj Rozália a Vajdasági Magyar Folklór központ szakmai koordinátora. Szabadka az első város melyet érintünk. Itt tudjuk meg Rozitól, hogy a bunyevácok körében van, egy mondás mely szerint „A bunyevác nem megy messzire csak annyira, hogy lássa a Szabadkai város tornyát”.

Vajdaság szerte kb. 60 közösség van ahol élnek magyarok, persze ezek között olyan is található ahol alig tíz fő. Csodálatos termőföldek vannak egész Bácskában, melyeket most mi is láthatunk. Barack és alma termő terület, melyek utóbbi időben felvásárlásra kerülnek főleg orosz érdeklődők által.

Nagyon szépen mesélte Rozi az egyik kolléganőjével való korábbi egyeztetést: „Ma reggel is hallottuk egymást.”

Tavankút

A település nagy büszkeségét, a szalmamúzeumot látogattuk meg. Érkezésünkkor háromféle finom pálinkát szolgáltak fel: barackot, meggyeset és mézeset. Itt tudtuk meg, hogy nagyon összetartóak a bunyevácok. A múzeum darabjai közül a fehér orosz bérmunkások készítették az első szalmaképeket a második világháború után. Később a kislányok készítettek szalmából, gyűrűt, fülbevalót, kalap köré sodratokat illetve lakodalmi virágokat. Az 1960-as nyugati kivándorláskor kezdték el értékesíteni a helyben készült szalmaképeket. Később mozgalommá vált. Mestermunkát végeznek itt Tavankúton ebben a nagyon erős horvát közösségben.

Idegenvezetőnk az indulásunk előtt megemlített egy helyi szólást: „Akinek a cipőjébe tavankúti homok kerül, az visszatér, nekünk a szemünkbe is került a nagyon erős szél miatt ezért egészen biztos abban, hogy visszatérünk.” Azt is megtudtuk a helyi fiatalembertől, hogy a férfi mellény pitykéinek száma megmutatta a lányok számára fiúk módosságát, gazdagságát, hiszen ahány pityke található a mellényén annyi hold földje van a legénynek.

Gyurgyin

A település szélén található templom keresztútját tekintettük meg, mely egyedülállóan szalmaképekből készült. A bunyevác tájházba is betekintettünk, melynek gyűjtési munkálatait maga Rozi is szorgalmazta a háború utáni években.

Utunkat tovább folytatva áthaladtunk Zomboron, megpillantván kívülről a gyönyörű vármegye házát. Zombor a parkok és fák városa, mely most a legszebb arcát mutatja, tavaszi színekben pompázik. Erről a településről a 60-as években sok fiatal elvándorolt Németországba többe nem jöttek vissza.

Bezdán

Sváb közösség a II. világháborúig. Jelenleg több szerb lakja, mint magyar. A Duna közelsége miatt hamar polgárosodott, könnyen tudták értékesíteni az általuk készített dolgokat.

Itt a helyi damasztkészítő üzemet látogattuk meg. A selyemdamaszt készítés igen korai, a faluban bedolgoztak otthonaikban jacquart technikával. Főleg esküvői ajándéknak ágyneműt vagy asztalneműt készítettek a környékbeliek részére. A helybéliek öregedésével és az igény csökkenése miatt az otthoni bedolgozás megszűnt.

Az üzemben mára nyolcan dolgoznak. A technológia annyira ritkaság számba van, hogy egész Európában már csak Hollandiában van egy műhely, ahol ezzel a módszerrel készítenek selyem damaszt. 1998-ban az üzem újjáélesztésének tervét egy Zombori politikus vette meg.

Bácskertes

A település kendergyárral rendelkezett. Örök mozgóknak tartják a település lakóit. Főleg zöldségtermesztéssel foglalkoztak, a termés egy részét eladták a zombori piacon. A fölösleges áru vagonba került és elvitték a volt Jugoszlávia városaiba, ott árulták egész télen. Silling Léda a doktori dolgozatát is ebből a témából írta. Utóbbi 15 évben megszűnt ez a jellegű tevékenységük, áttértek többnyire az almatermesztésre. A település nagy büszkeségét a tájházat látogattuk meg, ahol sok hasonló dolgot láttunk a magyarországi palóc vidéki tárgyakkal. Egy helybéli tanár vezetett körbe a tájházban ahol többek között időszaki kiállítást láthattunk a feliratos hímzett falvédőkből is. Nyitra vidékéről 1750-ben palócok is települtek ide. Archaikus nyelvjárásukat is sokáig megőrizték. Visszafogottabb az öltözködésük, mint a környező települések lakóinak.

Sztapár

Szerb falu, Mária Terézia telepítette és Doroszlóval jó barátságot ápol 1/4 része magyar ¾ része szerb.

Az itteni gazdáknak 17 hold volt a maximum szántóterületük. A helyi szerb közösség körében van egy szokás mely szerint a lányos családok a templomnak ajándékoznak az esküvő alkalmából egy szőnyeget. Lehetőségünk volt a helyi templom megtekintése után a szőnyegeket alaposan szemügyre venni. Sokféle technikával és nagyon szép virág illetve geometrikus mintával díszített szőnyeget tanulmányozhattunk. Több szőnyegbe beleszőtték a házasságkötés időpontját is.  A templom csak egy szőnyeget használ, az éppen legutóbbi házasságkötés alkalmából kapott darabot. Olga Nadlovna volt az utolsó szövő asszony, aki nemrégen halt meg. Egyetlen falu a környéken ahonnan nem mennek el a fiatalok külföldre, csak zombori vagy szabadkai munkát vállalnak.

Doroszló

Szinte minden vármegyéből települtek ide magyarok, legtöbben a sárközből érkeztek. A  honvédok bevonulása utáni négy év volt a legszebb az életükben, melyre a még élő öregek ma is szívesen emlékeznek. Jelenleg zömmel magyarlakta kis település. Egyedülállóak a Kárpát-medencében a doroszlói hambárok lábazatát díszítő szép faragványok, hasonlóak a székely kapu faragásaihoz. Ezen település fejfáin is szerepelnek faragások, leggyakoribb motívum a tulipán. A tájházba érkezésünkkor a helyi férfi rezesbanda zenével fogadott, az asszonyok pedig sós kiflivel. Megható pillanatokat éltünk át. A tájház megálmodói és működtetői Raj Rozália és Nagy István.

2015. 04. 18. szombat

Újvidék

A város telepi részén laknak a magyarok. Limán városrészben helyezkedik el a Sportcentrum az egyetemi városrész az orvosi, testnevelési, bölcsészeti, mérnöki karok. Itt található a híres Exit fesztivál táborhelye is.

Újvidék Múzeum

A Soproni diákotthon pontos mása régen királyi törvényszéknek épült, 4 szárnyból 3 múzeum, 1 levéltár. Szerbia legnagyobb és legösszetettebb múzeuma, komplex régészeti, történeti, néprajzi és művészettörténeti résszel. Állandó kiállítása 2000 négyzetméteren foglal helyet és tükrözi a múzeumi összmunkásságot. Jelenleg 25 éves a kiállításuk idén ünnepli az ezüstlakodalmát. Az elmúlt 3 napban a balkán múzeumok találkozójának adott otthont a múzeum. Május 18-án ünneplik a MÚZEUMOK Világnapját és a múzeumok éjszakáját is ekkor tartják. Május 10-18-ig Újvidéken minden múzeum nyitva van és ugyanakkor ingyenesen látogatható. Bejárattól balra, a húsvétra való tekintettel tojáskiállítás, vallási tárgyú képek és selyemmel hímzett lepel látható.

Néprajzi részleg

A vajdaság multikulturális sokaságát tükrözi. Temerini fekete pipacsmintás lányviselet látható. A hagyományos építészeti stílus van bemutatva egy napsugaras ház részletével és egy székely kapura hasonló faragott kapuval a Szerémségből. Tarcal térségében elég gyakoriak voltak a famegmunkálással foglalkozó mesterek. A hegy közelsége adta a lehetőséget, a jó alapanyag, a fa bőven rendelkezésükre állt. Bővebb népi építészeti tárgyi emlékek az Újvidéki mezőgazdasági múzeumban találhatóak.

Többek között megtudtuk, hogy női fejdíszekből nagyon gazdag anyaggal rendelkeznek, közel 2000 darabjuk van, mely egyedülállónak számít Európában. Néhány éve volt vándorkiállításuk, melynek részeként többek között Kecskeméten is, a Cifra palotában bemutatásra kerültek ezek a szép darabok.

Temerin

Nagyrészt magyar település. Kevés szerb és új szerb (montenegrói vagy boszniai) lakossal lehet találkozni, akiket „új telepeseknek” hívnak. A helyi hímző kör az új építésű katolikus templom közösségi termében házi készítésű süteményekkel fogadott bennünket. A kertbarátok társasága frissen főzött babgulyással kedveskedett. Meghatódottan, könnyes szemmel és áradó lélekkel vettünk részt ezen a közös ebéden.

A kertbarátok szövetségének elnöke Snejder Sándor bemutatta a tavalyi évi tevékenységüket. Kétévente tartanak választói közgyűlés.  Tagjainak száma 210 fő, és kisebb csoportokból tevődnek össze: kertbarát kör, hímző kör, énekkara, citerazenekar, férfi dalárda, kézimunka kör. Hímzéssel 15 fő foglalkozik, ők a 2000-ben elkészült telepi templom díszes oltárterítőit készítik azért, hogy hetente a helységet használhatják. Januárban 650 borminta gyűlt össze, mellyel Vincze napi borversenyt tartottak. Öt országból érkeztek borok, 85 borellenőrző dolgozik. Télen hazai és külföldi előadók minden csütörtökön este. Magvető újsággal is jó szakmai kapcsolatot ápolnak ők is bemutatkoztak egy ilyen alkalommal a helyi közösségnek. A kecskeméti kutatóintézettől gyakran jönnek előadást tartani. A Nagymányoki borbálba is minden évben elmennek. Nőnapi ünnepélyre szintén minden évben sort kerítenek, mely alkalomra a nőtagokon kívül a feleségeket is meghívják. Részt vettek a Budapesti békemeneten. Rendszeres vendégei a Kulpini bor és kolbász versenynek melyet húsvét napján tartanak mivel ez a település katolikus és nagyböjtben ilyen jellegű rendezvényt nem szervezhetnek. Gyümölcsoltó boldogasszony legfőbb ünnepük. Ilyenkor a csoport felvonulást szervez szentmise előtt, szentmise után pedig zenés mulatságot. Szabadkán közös kiállításon vesznek részt, Temerinben pedig a babfőző versenyen mutatkoznak be. A helyi tájház marhapörkölt és kőleves főző versenyén is aktív szerepet vállalnak már több éve. Orlovatra, Szenttamásra és Muzsára is elmegy egy csapat az aratóversenyre. A tavalyi történelmi kirándulást Aradra szervezték. Kishegyesen is részt vesznek a Dél bácskai tök fesztiválon, ahol tökös rétes és görhe készül. Zsablyára, a bánát országi településre a Márton napi borkóstolóra mennek át, Zentára pedig a pálinka versenyre. Karácsonyi forralt borosztó ünnepséget szerveznek minden évben. Illés nap a Temeriniek nagy ünnepe, 3 napig ünnepelnek, minden évben a jégverés emléke miatt nem dolgoznak, csak ünnepelnek akkor is, ha hétköznapra esik. Illés napra jönnek az esztergomiak, a helyiek augusztus 20-án mennek. Jó kapcsolatot ápolnak a Kecskeméti továbbképzési központtal a Corvinus egyetemmel.

Péterrév

Itt egy kosaras műhelyt látogattunk meg. A mester Gor Endre alkotásai mellett megmutatta a nagyon változatos vesszőkínálatát is. Nagyon jó minőségű s nagy mennyiségű vesszővel rendelkezik. Jó lehetőség alapanyag vásárlára.

Ada

A vajdasági Magyar Központ új elnöke, Pál Edit csatlakozik a csoportunkhoz. Segítségével a helyi tájházat látogattuk meg ahol kedves lányok népdalénekléssel és citeramuzsikával fogadtak. A népviseletes asszonyok tökös görhellyel és házi pálinkával kínáltak bennünket.

Zenta

A helyi városi múzeumban tárlatvezetéses kiállításon vettünk részt. Nagyon érdekes kiállítást láthattunk. A néprajzi részleg néhány évvel ezelőtt készült el és sok érdekes apró részlettel találkozhattunk. Nagyon kiváló képet kaptunk a Bácskai földműveléssel és az aratással kapcsolatos szokásokról, szerszámokról is.

2015. 04. 19. vasárnap

Szabadka

Helyi idegenvezetőnktől megtudtuk, hogy az ötödik kör az a része Szabadkának ahol a magyarok élnek. Kellemes városnéző sétánk után úti célunk a Vajdasági Magyar Folklórközpont, mely a háború után, 1995-ben alakult. Lehetőségünk volt a nemrég nyílt fazekas kiállítás mellett a működő szövő, hímző és fazekas műhelyt megtekinteni.

Többek között finom házi pálinkákkal, süteményekkel és frissen sült kürtőskaláccsal fogadtak a helyi kézművesek. Megható pillanatokat töltöttünk a társaságukban.

Topolya

A kovács és bognár műhely látogatása után részt vettünk egy táncos, énekes, citeramuzsikás előadáson a település tájházának udvarán. Megtudtuk, hogy vajdaság első tájházában járhatunk, mely megalakulása óta folyamatosan működik. Az előadást a Körösi Csoma Sándor művelődési ház csoportjai tartották. A központ 25 éve működik, a citera kör pedig idén ünnepli működésének 30-ik évét. A ház falain belül 5 korosztálynak néptánc és népzenei oktatást is biztosítanak, ugyanakkor van kézimunka, beszédművészeti és képzőművészeti szakkörük is. Ezen a településen egy második elvándorlási hullám kezdődött meg. A kettős állampolgárság megszerzésének lehetősége kitárja az európai munkavállalás kapuját.

Összességében a kirándulás magas szakmai lehetőségei mellett, lélekemelő volt. Sok szeretettel, őszinte szóval, kedves emberrel találkozhattunk.

Jó volt látni a békésen hömpölygő öreg Duna menti falvakban és városokban a gyönyörű sokszínű több népcsoport által létrehozott néprajzi gyűjteményeket. Békét és nyugalmat árasztottak a látott alkotások, és a találkozások által létrejött gondolatok is.

Köszönjük, hogy részesei lehettünk az eseménynek, sokat tanultunk és lélekben töltekeztünk általa.