Csillagvirág Népművészeti Egyesület eseményei

Csillagvirág Népművészeti Egyesület eseményei

  • A PALÓC ÖRÖKSÉG c. projekt megvalósítása

Rendezvényünk azt a célt szolgálta, hogy bemutassuk a palóc tárgyi örökséget, amely kiállítás megnyitóját a palóc népzene, néptánc, a hagyományőrzők bemutatkozása kíséri.  Azt a palóc tisztaszobát mutattuk be, amelyben a XIX. században és a XX. század elején éltek elődeink, amely számukra életteret, az adott időszak kultúrájának megjelenését is szolgálta.  A palóc vetett ágy nem csupán bútorzatában volt eredeti, de bemutatta azokat a textíliákat is, amelyeket még az itt termelt kender feldolgozásból származó kenderláncban szőttek, amelyek alsó és felsőlepedőként, derékaljként, dunyhahuzatként és fejeles párnaként kerültek a tisztaszobába. A festett láda őrzi a legfontosabb öltözeteket, a fehérnépek felsőruháit és a paraszt gazda hímzett ingjeit. A fejeles párnagyűjtemény megmutatta a palóc faluközösségek sokszínűségét, a csíkritmusok gazdag alkalmazását, az eredeti piros-kék színhez, a csavart rozmaringhoz való ragaszkodást.

Kiállításunkat Recsk Polgármestere és a Palóc Út Kulturális Klaszter Egyesület Elnöke nyitotta meg.

Kiállításunkat a Hagyományos Értékek Megőrzéséért Alapítvány rendezte, amely keretében 31 alkotó, közöttük 8 Népművészet Mestere mutatta be az eredeti tárgyak újrafeldolgozását, az adott szakág területén az elmúlt évtizedekben végzett tervező és kivitelező munkáját.  A szőttesben a mátraderecskei, bodonyi és hevesi alkotóközösségek tárgy-együtteseit láthattuk, amelyben kiemelt helyet kaptak Horváth Istvánné, a palóc szőttes „nagy asszonyának” tárgy-együttesei.  Hímzésben a palóc sátorlepedők és a recski hímzett ágytakarók mintázatának újrafeldolgozása alapján számos, eddig kevesebb hangsúllyal bemutatott tárgyait csodálhatták látogatóink. Bárdos Sándorné a Népművészet Mestere mellett elismerést váltottak ki a ma már mesterként dolgozó Farkas jp Bertalanné, Erdész Judit Mária, Pataki Miklósné alkotásai.  A recski kalodás hímzést szakköri foglalkozások keretében tanulják a kis-palócföldiek. Tárgyaiknak bemutatása „tisztelgés”, és egyben felhívás volt a helyi örökséget feldolgozó közösség felé.

A palóc viseleteket Kolumbán Zsuzsa, a Népművészet Mesterének „A kategóriás” babáin mutattuk be, amelyből kiemelkedett a kazári aratómenet. A babák viseletén hűen adta vissza a palócságra, ezen belül egy-egy településre jellemző férfi és női viseleteket.  A viseletek és ruházatok között is bemutattuk az eredeti, és az újra-feldolgozottakat, közte a Hegedues Anna iparművész, Bessenyei Jánosné népi iparművész eredeti szőttesből készült palóc ruháit.

A palóc bútorok újrafeldolgozása Koch Árpád munkáit dicséri. A recski „cepe szék” alapján készített sarok garnitúra a palóc életmódra, a több generációs családok szokásaira, a legfontosabb élelemként ismert kenyér tárolására is utalt. Palócföld fazekas-kultúrája szegényes volt, így a gyöngyöspatai szép cserépedények eredeti változata mellett a palócok által kedvelt, rozmaringgal díszített teríték garnitúrát mutathattuk be. 

Kiállításunk megnyitóját a „kis Palócország” népzenei és néptánc, valamint hagyományőrző műsorai tették ünnepélyessé. Egyszerre volt jelent a tárgyi és szellemi örökég, amelyben minden korosztály, – óvodástól az idős korig, – bemutatkozott. Megtiszteltetésnek éreztük, hogy a hevesi palócok mellett rendezvényünkön megjelentek a nógrádi örökséghordozók is.

Tárgyi ismereteinket szakmai előadásokkal bővítettük, ahol a Népművészet Mesterei, a Népművészeti Egyesületek tagjai diasorozatokon mutatták be a hímzés minták mai feldolgozását, a palóc viseletek babákon történő alkalmazását, az elmúlt 60 év palóc hímzéseinek és szőtteseinek feldolgozási folyamatát. A palóc hagyományok újratanítására a recski szakkörvezető és Verebélyi Balázs ifjú hímző megszólalásában kaptak vendégeink betekintést.

A szakmai bemutató a Recski Tájházban és annak udvarán folyt. A szövők, hímzők, babakészítők, palóc ajándéktárgy készítők, faragók és fazekasok mutatták be nagyszámú érdeklődőknek az alkotási folyamatokat. A Tájház, az ország legöregebb tájháza, mint védett örökség egyszerre jelenítette meg az építészeti, a tárgyi-és szellemi örökséget.  Mestereink nem csupán bemutatták, de be is vonták látogatóinkat az alkotási folyamatba. Így vendégeink közül többen az önmaguk készítette palóc ajándéktárgyakkal, palóc párnával térhettek haza.

A helyi ízeket részben a programban résztvevők meleg ebédje, – palóc leves és palóc krumplis-túrós lepény-, valamint a Tájházban kínált, helyben sütött molnár kalács és a szegényebb palócok étke, a nánicka adta, amelyet vendégeink nem csupán megkóstolhattak, de készíthették is.

A Nemzeti Kulturális Alap által biztosított támogatást a kiállítás és a program szervezésére és lebonyolítására, a művészeti és szakmai bemutatókra, kiállítási tárgyak szállítására, a programban résztvevők vendéglátására használtuk fel. Jól eső érzés volt megtapasztalni a palóc emberek összefogását, önbecsülésüket, az újraformálható közösségek és rendezvények iránti igényeiket, a helyiek segítő szándékát. Azt gondoljuk, programunkban résztvevők igazolták, a palóc örökséget életmódjukban hordozzák az itt élő emberek, amelynek kifejezésére, szervezett programokra a jövőben is nagy szükség van. A Csillagvirág Népművészeti Egyesület rendezvénye tovább szélesítette a palócság kifejező eszközeit, az örökség továbbélésének, újragondolásának fontosságát, a palóc identitás erősítését.

Rendezvényünkön több mint 250 fő vett részt. Kiállításunk látogatottságát a Művelődési Központban szervezett rendezvények is segítik, ennek tudható be, hogy már a megnyitás előtt több mint 300 látogató csodálhatta meg a bemutatót. Az előzetesen bejelentett látogatások, a facebookon megjelent, reklám anyagként is szolgáló, elismerő dokumentumok a program sikerét bizonyítják.