Kanadában, a Montreál melletti Longueuil városában ötödik alkalommal rendezték meg pár hete a régi mesterségek fesztiválját, ahol Mexikó és Magyarország volt a díszvendég.

A különböző nemzetiségek kultúrájának tiszteletben tartásáról híres észak-amerikai ország ezzel a programsorozattal is üzent a világnak: első a nemzeti kincs, minden polgár őrizze meg, ápolja saját kultúráját, utána válhat méltó kanadai állampolgárrá.

Hazánk először kapott meghívást a fesztiválra, hat, Békés megyéből négy népművész utazott Kanadába. - Ha a külföldiek tudnának magyarul, egy nyelven beszélnénk, annyira közel állnak egymáshoz a legősibb népi mesterségek - mondta Pál Miklósné, a megyei egyesület elnöke. - Azonos irányból közelítünk: kötelességünk gyűjteni, ápolni, éltetni, továbbadni az örökséget. A mentalitásunk, szemléletünk is azonos: a természetes anyagokhoz ragaszkodunk, tiszteljük a gyökereket, az ősi értékeket. A szigetre épült Longueuil központja átalakult sátorvárossá, mesterségek bemutatójává, ahol a népművészek nemzeti viseletben jelentek meg és dolgoztak. Nagy sikerű mesterségbemutatókat tartottak üvegfúvók, kovácsok, rongyfonók. Hugyecz László békéscsabai fazekasmester korongozott, nagy tapsvihar jutalmazta. Dávidné Gyarmati Zsuzsanna szövőnő a textíliák világába vezette be az érdeklődőket, Lakatos Zsuzsa tojásfestő a pingálás, Zsolnai Mihály faműves pedig a faragás titkaiba avatta be a kanadai közönséget. A kint élő magyarok büszkén fogadták a hazai népművészeket és a sikerüket, a kézművesmesterek oktatóként külföldi meghívást kaptak. N. K. A legősibb népi mesterségek képviselői szinte azonos nyelven beszélnek