Bükkalja Mesterek Népművészeti Egyesületének eseményei

Bükkalja Mesterek Népművészeti Egyesületének eseményei

  • Fafaragó tábor

A Kisgyőri kézműves fafaragó tábor június 24-július 01-ig tartott.

Az alkotó táborban a fafaragó műhelyben Kékedi László tervei alapján nagy volumenű munka előkészületeit faragták a mesterek.
Nagy élmény volt látni, hogy napról napra a buzgó mesterek csodás faragott oszlopokat hoznak létre.
A több mint 30 centi átmérőjű oszlopokon kétméteres magasságban tulipános életfa motívumok láthatóak nem azonos faragási technikával.
Mivel több mester alkotott készült rönkből pad, gyermekbölcső és tetőre homlokdísz.
Szondi Sándor népművészet mestere, Kallós Zoltán Kossuth-nagydíjas erdélyi magyar néprajzkutató emlékére emlékoszlopot faragott, ami Válaszúton lesz felállítva.
Az emlékoszlop körülbelül 2 m magas, amin Kallós Zoltán arca látható, alatta egy életfa, ami egy lélekmadárból indul ki,és egy üzenet látható.

„Idegen földre ne siess
Amíg hazádban megélhetsz,
Ne menj messze földre lakni
Míg hazádban megtudsz élni”

A pajtában a lányok asszonyok is serénykedtek.
Mi a „kislányokkal”, Somosváriné Évike irányításával keresztszemes hímzésekkel ismerkedhettünk meg.
A fő irány az volt, hogy frissítsük a pajta kiállítását. Kisgyőrben a helyre jellemző szőtteseket őriznek még pár helyen magánházaknál.
Grúz Attila segített abban, hogy megszólítsa a népdalkörös tagokat, hogy hozzanak a nagymamáktól számunkra régi szőtteseket.
Ezeket a szőtteseket Grúz Attila precízen befotózta elküldte Tiszaújvárosba Füredi Zsuzsi népművészet mesterének, hogy „kottázza” le keresztszemesre a szövést és mi elkészítjük azokat.
Számomra a keresztszemes kihívás, mert nem lehet szárnyalni közben. Nagy koncentrációt igényel, de így nem hagyja az agyat elsorvadni.
Beregi, Tiszavidéki, Tardi, keresztszemes mintákból válogathattunk. Évike nagyon felkészülten várt minden nap minket.
A pajtába készít kiállítási darabot Molnár Mária, Kispál Marika és Városi Hédi, aki meghívott vendég volt.
Hédi kézműves szakköröket vezet Pest környéken, elkészít számunkra Hertelendi csillagos és Hédervári keresztszemes munkákat is.
Számomra a tábor egy új üde élmény volt, amikor tehettem ott voltam, még Zselykét, a kislányomat is elhoztam, hogy szívja magába ezt a csodás miliőt.
Azt gondolom alkotás közben megismerni egy népművészt nem mindennapi dolog.
Nyitott volt a szívem és a szemem is hoztam két érdeklődő vendéget a táborba, hogy ismerjük meg egymást.

Papp Lászlóné Márta kézi hímző új tagunk lett.

Van egy barátnőm László Ottília, aki Háromszékről érkezett, bútorfestéssel foglalkozik, ez a lelke vágya, és keresi a helyét. S meghívtam. Nagyon élveztük élettörténetét, hogyan lett bútorfestő és hogyan maradt a csángóknál véletlenül egy hónapot agyagozást tanulni. Nem kis sikerrel. Hozott albumot és kiderült, hogy a Mezőkövesden kiállított szobabútor az ő munkája, és kinevelt már Népművészet Mesterét.
Ő maga még azért nem érte el ez a célt, mert azt mondták neki, hogy titok.
Számomra nagy öröm volna, ha tagunk lenne, mert őt ismerve hatalmas energiái vannak.
Mi nagyon feltöltődtünk ebben az egy hétben. Tervezzük a jövőt a jelen tudással.